Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ikvai Enikő: Petőháza népéletéből és hagyományvilágából

Az ösztönös játék az emberi lélek legmélyéből tör elő és hatalmában tartja a gyermeket. Nem is lehet el nélküle, hacsak erőszakkal nem vonják el tőle. A játék indítéka a világ minden táján ugyanaz. Hasonlóságok is ezért vannak. A kiolvasok, a mondókák pl. mindenütt ritmusosak, ikerszavakat alkalmaznak és hangzatosak. Ugyanakkor ezekben is megtalálható minden nép sajátos vonása. Nélkülözhetetlen és fontos tehát a felszabadult, a felnőttektől mentes értelmes időtöltés és mozgás. A gyerekeink sajnos elfelejtettek játszani. Az iskolaudvarok (főleg városon) szomorúan példázzák ezt. Segíteni kell az újra kibontakozást. Nem beleszólva, biztatva, fölnyitva a szemüket, hogy megízleljék újra a régi játékok ízét. Hány új játék született gyermeki fantáziával (gumiugrálós, isszamussza-ijkudalajkala stb.) egyszerűek, fantáziátlanok többnyire. Pedig fontos a játék, az akarat tudatos kifejtése, amely a jellemformáláshoz vezet, lényege a küzdelem, a verseny, amellyel az életre készíthet elő. Vissza kell bizonyos mértékig térnünk modern nevelési rendszerünkben is a népi gyermekjátékokhoz. Nem csupán mert nemzetiek és kultúránk részei, hanem azért is, mert egyszerűek, természetesek és minden gyerek számára alkalmas képességei fejlesztésére.

98 E közreadott játékokat egészítheti ki az év szokásai közt talált énekes alkalmak. Dallamanyaguk, kiegészíti és élményszerűbbé teheti a zenei nevelést. Az egyes szokások, játékok menete, dramaturgiája pedig a szűkebb-tágabb közösségek alkalmainak és ünnepeinek élénkítésére szolgálhat (télapó ünnep és Mikulásozás alkalmai, a regölések szép dallamai és játékai). A rendszeressé vált névnapok sajátos hangulatát teremthetik meg a köszöntők megfelelően formált szövegei és ügyesen rendezett jelenetei. Kodály-f eldolgozta Pünkösdölő helyi változata óriási sikert kiváltó produktum lehet énekkari feldolgozásban is. Balladáink drámai hangvétele, szép dallama bármelyik ünnepségünk része, élénkítője lehet, akár egyéni, akár közös előadásban. Az idő, az alkalom alakíthatja, formálhatja az összegyűlt anyag hasznosítását. Nyilvánvaló nem is maradéktalanul, hiszen jó néhány felett ténylegesen elszaladt az idő. Az általam sorba szedett petőházi gyűjtemény javarésze biztató adattár. Bár minden falunak lenne ilyen anyaga a saját iskolája nevelői polcán. Meg vagyok róla győződve — magamnak is levonva a gyűjtés és feldolgozás fáradalmai után a konklúziót —, hogy mi leendő pedagógusok és tanítványaink is nagyban részt vállalhatunk (az íme még mindig nyomonkövethető, fellelhető) népi hagyományok gyűjtésében, felelevenítésében és megőrzésében. IRODALOM BÁLINT Sándor 1976 Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagy ünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest. BARSI Ernő 1971 Daloló Szigetköz. Győr. 1983 Daloló Rábaköz II. Csorna. BÖNA István 1964, 1965 Cunpold fecit. A petőházi kehely és a frank térítés kezdetei a Dunántúlon. Soproni Szemle, 1964. 127, 218, 319.; 1965. 32. BORSAI Ilonái—KOVÁCS Ágnes 1976 Cinege, cinege kismadár. Budapest. 98 Vö. KATONA Imre, 1971. 5.; JUSTNÉ KÉRY Hedvig, 1975. 465