Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ikvai Enikő: Petőháza népéletéből és hagyományvilágából

2. Melyet Jézus ígért vala, Egykor a tanítványoknak, Minő menő Mennyországnak Mindenek láttára. 3. Tüzes nyelveknek szólása, Ügy mint szeleknek zúgása, Leszállván az ő fejükre, Nagy hirtelenséggel. Iváncsics Gizella (38. é.) 2. Ácintus-pácintus, tarka tulipántus, Hincsetek virágot az ö szent Fiának, A pünkösdi rózsa hajnalba virágzik, A mi királnénknak kezébe adatik. Énekük befejeztével „Dicsértessékkel" köszöntek és elrakták a kapott pénzt, amit a kapuban már megszámoltak, mennyit gyűjtöttek ... Amíg a lányoké volt a vasárnap, addig a fiúk játékának napja volt a "pünkösdhétfő. A pünkösdhétfő legnagyobb eseménye volt a litánia utáni (du. 3 órai) „Fakata-Fajankó húzás" (24. kép). Àmint a képen látható, egy nagyméretű (hátsó) szekérkerékre favázat erősítettek, és arra egy női és férfi alakot raktak fel. Szalmával tömték ki a bábukat. Fejként kitömött, rossz harisnyát, vagy vászonból készült gömböt erősítettek és azt kifestették arcformára. Az embernek л szájába még pipát is tettek. A keréken álló bábukat a kerék tengelyébe dugott vaspálca erősítette ahhoz a farúdhoz, amellyel az egész mutatványt húzták. A rudat és az arra kötött kötelet legények sokasága húzta végig a falun. A bábuk a földre érő keréken körbe forogtak. A házak előtti nézőközönség kacagta a menetet és a menethez tartozó kéregető fiúk kosarát telerakta tojással, pénzzel, amit aztán a kocsmáros borra váltott át. A szokást részletesen közölte a Soproni szemle hasábjain Iváncsics Nándor.

91 Különböző alkalmak "kínáltak még vidámságot, eseményt egy-egy falu éle91 IVÁNCSICS Nándor, 1957. 134—136. 460