Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja

magot a kutak közelében ágyakba vetik, és a palánta október elejére lesz kiültethető. A salátamagot Lajos-nap táján ültették el. A nagykőrösi szegénynép számára fontos pénzforrás volt a saláta. Darabszámra vették. Közepes nagyságú kosarakba kúposán rakták, és zsákdarabokkal levarrták és így szállították el. Ezt a munkát a kereskedők „pakoló" asszonyai csinálták.

104 Egyéb zöldségféléket a piaci szükségleteknek megfelelő mennyiségben termeltek. Jelentős mennyiségű szárazbabot termeltek a kukoricaköztes ezért. Szárazbabból elszállítottak Nagykőrösről vasúton 1890-ben 600 mázsát, 1891ben 4010, 1892-ben 3648, 1893-ban 13 648, 1894-ben 9483 mázsát.

105 A XVIII. században a többi zöldségféle mellett a káposztafélék voltak az elsőbb helyen. Termeltek zöldbabot, borsót, petrezselymet, sárgarépát, zellert, retket, tormát, kaprot, paprikát, vörös- és fokhagymát, pórhagymát, dinnyét, mákot és más, ételízesítésre való növényt.

106 A paprika különböző fajtáinak a termelése, majd a paradicsomtermelés a konyhakertészet kecskeméti formájának elterjedésével vesz nagyobb lendületet.

107 A paradicsomtermesztés a tanyai parasztság körében a két világháború között terjed el, annak a gyári feldolgozásával. A Gschwindt-féle konzervgyár 1923-ban megkezdte a konzerv készítését, majd a paradicsom feldolgozását.

108 Szükséges megemlíteni, hogy a zöldség- és gyümölcsHnagykereskedelem Nagykőrösön vette kezdetét. Ide hoztak abonyiak, a törteliek, a kécskeiek és a kocsériak is az eladni való gyümölcsöt, zöldséget és a baromfikat. Itt alakult meg a Benedek József és Fia cég, melynek nagy autóparkja, hűtőháza, kereskedelmi telepei, baromfi hizlaldája, Londonig terjedő kereskedelmi kapcsolatai voltak. A cég tulajdonosa, Benedek László szabta meg a két világháború között a zöldség, a gyümölcs, a baromfi felvásárló árait. A két világháború közötti időre eső zöldségtermelés mennyiségére vonatkozóan két adatot érdemes említeni. Az egyi'k az 1927 és az 1933-as év piaci forgalma. Az 1927-ben belföldre elszállítottak 282 vagon salátát, 25 vagon uborkát, 13 vagon zöldbabot, 10 vagon zöldpaprikát. A külföldi piacokra elküldtek 104 A 91. t. a. mű 142—143. old. 105 A 70. t. a. mű 552. old. 106 A 70. t. a. mű 551. old. 107 A kecskeméti formája terjedt el a város környéki szőlőkben és kertekben az 1920-as évek elejétől az 1940-es évek elejéig, majd 1946-tól 1959-ig ugyancsak a kecskeméti minta terjedt, de a kutak már nem a kétvödrös formában, hanem a Papp Gyula-féle kanalas elevátoros rendszerűek. Amikor a tanyavillamosítási elgondolás megvalósult, nem hanem villanymotorok emelték ki a kutak vizét. A zöldséges kertészetet az egyéni parasztoktól a mezőgazdasági tsz-ek vették át az 1960-as évek elején. Nagy fóliás kertészetek alakultak csőkutas öntözési móddal és nagy szabadföldi, de öntözött kertekkel. Ezeket még a régi kecskeméti módszerekkel dolgozó kertészek irányították és egy-két mezőgazdasági főiskolát végzett úgynevezett kertészmérnök vezetésével dolgoztak. A kiöregedés és a fiatalság e munkaterületről való távozása miatt is, lassan gazdaságtalanná lett a tszkertészet. Ma már a sárgarépa és a paradicsom termelése maradt. 108 Paradicsomot háziszükségletre Nagykőrösön is régóta termelnek, a nagyüzemi paradicsomtermelés elterjedése az 1920-as évek végével veszi kezdetét. A Benedek József és fia cég és Gschwindt-féle konzervgyár ösztönzésére. NH. 1932. 69. sz. 3. old. 547