Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Nagy Varga Vera: Benedek Péter gyűjtemény a Kossuth Múzeumban (néprajzi forráselemzés)

amelynek címe, Jókai Mór: Képek a szabadságharcból. Azt mutatja ez a kép, ahogy a veressipkás honvédek az égő város világánál ütik a gaz rácokat éjjel. És szúrják le őket szuronnyal. A rácok orvul le akarják gyilkolni Damjanich János hadtestét de a terv nem sikerült, mert egy szerb leány szerelmes volt egy veressipkás főhadnagyba... Hát ezt az éjjeli harcot ábrázolja ez a kép, ahogy azt magamnak el tudtam képzelni, mikor olvastam... Még egy másik kép azt mutatja, ahogy a huszárok átúsztatnak a folyón. Ez is kompozíciós kép, szintén a Jókai könyvéből merítettem."

47 Előfordul, hogy lelkiállapotának kifejezésére irodalmi helyet idéz. 1923-ban első kiállításának sikere nagyon boldoggá tette. „Én igazán boldognak éreztem akkor magamat. Szegény voltam, de szegénységem elfeledtem. A leggazdagabb embernek gondoltam és éreztem magam. Jól írta Petőfi Sándor a Bolond Istók című versében, hogy amíg az ember boldog nem volt, addig meg nem halhat. Már én voltam boldog, ha meghalok."

48 Bécsi kiállítása alkalmával megnézte a Burgban a császár fegyvereit, és ezekről az aradi vértanúk jutottak eszébe. Olyan mély felháborodás vett rajta erőt, hogy otthagyta a látnivalókat, öntudatos hazafi volt. Ez nem egyedi vonás, a magyar parasztság őrizte a 48-as hagyományt, és a szabadságharc eseményeit ábrázoló olaj nyomatokat ebben az időben még mindenütt megtalálhatjuk a parasztszobák falán. Képeinek egy csoportja Bálint Jenő ízlésének hatását tükrözi. Ilyen a híres szobros önarcképe, amelyet a művészettörténészek fő művei között tartanak számon. Ezt a kompozíciót Bálint Jenő állította be, és Benedek Péter nem szerette igazán, mert „ezen a képen kimerednek a szemei".

49 A Benedek Péter képek színeinek elemzésénél nem a népművészetben használt színeket kell keresnünk, hanem abból kell kiindulnunk, hogy képei milyen mértékben közvetítik a református falu színvilágát. Úszód, a református falu népessége a színek használatában is különbözött a szomszédos Kalocsa és környékének katolikus népességétől.

50 IRODALOM BÁLINT Jenő 1923 Benedek Péter földmíves festőművész. Budapest 1928 Benedek Péter földmíves-festőművész. Budapest BÁNSZKY Pál 1984 A naiv művészet Magyarországon. Képzőművészeti Kiadó, Budapest. 1979 Benedek Péter. Válogatás a festőről szóló irodalomból, (összeállította Gergelyné Baktay Julianna) In: Pest Megyei Múzeumi Füzetek (Szerk.: Ikvai Nándor) XI. Szentendre. IKVAI Nándor 1966 Beszélgetés Benedek Péterrel (hangfelvétel). CKM Hangarchívum 23. IKVAI Nándor 1968 Benedek Péter a parasztfestő. Élet és Tudomány Kalendárium. 252—255. Budapest. MOLDOVÁN Domokos 1987 Magyar naiv művészek nyomában. Dokumentudom. 71—93. Budapest. NAGY Olga 1988 Asszonyok könyve Budapest. 47 BÁLINT Jenő, 1923. 32—33. 48 BÁLINT Jenő, 1928. 19. 49 IKVAI Nándor. 50 Vankóné Dudás Juli képein a színek Galgamácsát, a katolikus falut idézik. 31