Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Móricz Zsigmond és Leányfalu

Móricz Zsigmond családjával (PIM 3784) lom. Kertészházat és vízvezetéket kell csinálni. Ötezer pengőbe legszerényebben is belekerül 1929. január 14,"

17 „Délután kimentünk Leányfaluba. Ilyen bánat: az összes diófa elfagyott. Ez volt a fő büszkeségem. A nagy fa egész Leányfaluban a legszebb, emiatt vettem meg az egész kertet. ... 1929. május 7."

18 „Tegnap kint voltam Leányfaluban. A diófák talán megmaradnak. Csak a nagy fát féltem. Fecske van a tornácon!"

19 Ezekben az években fáradhatatlanul dolgozott, volt úgy, hogy egyszerre két regényt is írt, novellákat, cikkeket küldött a fővárosi lapoknak, kertjének munkásai közt is gyakran járt-kelt anyagot gyűjtve, jegyzetelve.

20 1929-től több mint három évig a Nyugat-ot, .939-től pedig a Kelet Népé-t szerkesztette. Kezében volt a magyar irodalom élvonalának a szervezése. Leányfaluról járt be nap mint nap a szerkesztőségbe. E két folyóirat szerzőit hivatalosan vagy magánemberként gyakran látta vendégül Leányfalun. A szerkesztői munka nagy részét is leányfalui otthonában végezte. Móricz Zsigmond levelei-nék (Bp. 1963. Akadémiai K.) jó részén is leányfalui keltezés olvasható. Többször írt innen például Babits Mihálynak, Bálint Sándornak, Balogh Edgárnak, Elek Artúrnak, Fenyő Miksának, Gellért Jszkárnak, Hevesi Sándornak, Kárpáti Aurélnak, Keresztury Dezsőnek, Mátyás Ernőnek, Mikes Lajosnak, Németh Lászlónak, Orosz Kálmánnak, Pintér Jenőnek, Schöpflin Aladárnak, Thuránszky Istvánnak, Veres Péternek. Móricz Virágtól tudjuk, hogy szépirodalmi munkáinak legalább felét Leányfalun írta. Ugyancsak tőle tudjuk, mely elbeszélései, riportjai dolgoznak fel leányfalui témát. Az első 489