Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából

nak és Samunak Selmecre. Velük lakó- és iskolatárs volt még Lőrincen, Samuval pedig az előző évben Aszódon. Levelében írja többek között: ,,A mi tájékunkon Schobrit nagyon félik, sokat beszélnek felőle; az a hír volt, hogy Aszódra a Bárókhoz szándékoznék, minélfogva mind Aszódon, mind más szomszéd faluban őrök állanak."

13 íme, a levélíró maga tesz bizonyságot, hogy milyen hatást váltott ki Sobri elfogatóparancsa, ami a fiúk fantáziáját szintén foglalkoztatta. Sobri nevének németes írása azt igazolja, hogy Petőfi nyomtatásban olvashatta, sőt láthatta azt a légből kapott német illusztrációt, melyen a betyár rókaprémes mentében feszít, kifent bajusszal, ahogy a magyar középnemeseket ábrázolták.

14 Petrovits Sándor levelének megírása után négy nappal Veszprém vármegye I. Ferdinánd király nevében körözőlevelet ad ki Sobriék ellen. Neki és Pap Andornak fejére 100, illetve 50 aranyat, a banda többi tagjának elfogására 50—25 aranyat tűz ki. Amikorra ez a körözvény kinyomtatásra kerül, már előtte két nappal, február 16-án bekövetkezik Sobriék tragédiája, a lápafői erdőben, háromórás közelharcban Sobri állítólag főbe lövi magát, Pap Andor elmenekül. így még érvényesnek vélik kiadni a királyi hirdetményt. Nemcsak Magyarország közvéleményét foglalkoztatták abban az időben Sobri és bandájának tettei, hanem az osztrák sajtón keresztül szenzációt kovácsolt belőle az egész európai zsurnalisztika. 1837-ben Párizsban színpadra kerül Sobri eltorzított története. Nálunk Petőfi későbbi színésztársa, Szuper Károly 1838 karácsonya előtt Fekete Gábor színigazgató Sobri с színmüvében játszik egy haramia szerepében. Az aszódi diákok körében is tovább él a betyár alakja, s általában a romantikusnak tartott betyárélet. Petőfi nagyon szavahihető osztálytársa, Delhányi Zsigmond emlékiratában beszámol arról, hogy Aszódon a nagyobb diákok az 1836/37. iskolai évben titkos társulatot szerveztek. A társulat célja volt iskolai szünet alatt kirándulni a szabadba. Olyan játékokat és élvezeteket gyakoroltak, amit a professzor tiltott, pl. dohányzás, s feltehetőleg betyárkalandok megjátszása. Erre utal, hogy „a társulat minden tagja egy álnevet vett fel, többnyire híres zsiványok neveit". A vezér volt Rinaldo Rinaldini, Petőfi, hajói emlékszem Becskereki stb. — írja Delhányi. Más alkalommal úgy nyilatkozott, hogy a másik híres betyár, Zöld Marci nevét viselte. Titkos társulatuk azonban az 1836/1837. tanév végén feloszlott.

и Ennek a gyermekes játéknak és névadásnak eredete a betyárszokás utánzása. Szegénylegények, zsiványok rendszerint nem saját, hanem választott nevükön váltak hírhedtté. így lett Pap Jóskából Sobri, Onody Andrásból Angyal Bandi, Palatinszkit meg éppen Tóth Pistának, Gyulainak vagy Becskereki Petinek is nevezték. A diákoknak romantikusnak tűnt egy-egy ilyen elhíresedett betyár nevének felvétele.

16 Petőfi titkos társulatának fennállásában eddig senki nem kételkedett, a Galga-parti gyermekes kaland ugyanúgy megtörténhetett. A felsorakoztatott események, a Sobriékkal kapcsolatos statárium és Petőfi levelének reá vonatkozó sorai mind arra engednek következtetni.

17 V. „PETROVICS ÚR" CSIKTARCSÁN A nyelvtanulás legegyszerűbb módja a múlt században, ha a szülők gyermekeiket szállásra és kosztra olyan családhoz adták, melynél elsajátíthatták annak anyanyelvét. így mehetett a magyar anyanyelvű pl. német, szlovák nemzetiségű családhoz vagy megfordítva. Nemegyszer a két család cseregyerekként oldotta meg az elhelyezést, s ez mindkettőnk könnyebbséget jelentett. Jókai Mór és testvérei Pozsonyban német szót, cseregyerekként a pozsonyi Zsigmondyak Komáromban az ízes magyar nyelvet sajátították el. A cseregyermeknek ilyenkor második „mamája" volt a befogadó családanya. Mindkettő egyforma gonddal vigyázott a rábízottra, hiszen ugyanazt várhatta viszonzásul a sajátjának. Király János rektor-nótárius 1834-ben került Bényéről Csiktarcsára, ebbe a nagyobbá177