Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

II. MOZAIKOK A GAZDASÁGI ÉLETBŐL Szántóművelés a XVII. században E századból a szántóterület .meghatározásához alig akad adat. A város újjátelepülése után, 1605-ben Bocatius szerint Vác lakói „művelik a szomszédos földeket". Nyilván a város falain kívüli szántókra érti. A város határa szántóföldben eléggé szűkös, azt is akadályozta több körülmény. így panaszolják 1634-ben: „Nám a szántás is csak aligh lehet néhütt az egy kevesebb békességével helyeknek, részszerint az (nógrádi) Capitány indolentiája miatt, részszerint az Nógrádi vitézek miatt Szántó földeket sok helyeken a hol az Török miatt nem oly barátságos. Annak okáért, hogy ha nekik az kilenczed és Tized megh nem fizetetet volna, az egész aratás nagy következendő veszedelemben volt."

2!) Az 1653-ban készült püspöki urbáriumból hozzávetőlegesen számítást végezhetünk a szántóterület nagyságára. A 4 ökrös 27 egész és a 2 Ökrös 12 egésztelkes család szántóterülete kb. 30 m. holddal számolva családonként, 1170 m. hold lehetett, mely kétnyomásos gazdálkodásban évi 585 m. hold bevetésére alkalmas. Ugyanannyi területtel számolhatunk 1671-ben, bár a lakosság száma kevesebb, de az állatállomány elég akkora terület megművelésére, 35 családnak volt 160 ökre, egyre jutott átlagosan 4,5 ökör.

30 A szántóművelés mellett 10 tulajdonos 17 lova arra enged következtetni, hogy megjelenik a váciak másik fő foglalkozása, a fuvarozás. Igaz ugyan, hogy még a töröknek kényszerből is kell azt megtenni, amint panaszolják 1668-ban Vác bírái Füleken a megye vizsgálatán: „Az újvári szekerezést is végzik szüntelen." Érsekújvár elfoglalásával 1664től Pest megye falvait és városait a török ezzel nyomorította.

31 Vác mezőgazdasági termelésének első részletes összeírása a XVII. század végén kelt, 1696-ban 91 jobbágy 964 m. hold vetésterületen 569 pozsonyi mérő búzát, 361 mérő árpát és kölest termelt. Három, évvel később két összeírás is rendelkezésünkre áll némileg eltérő adatokkal. A vetésterület 2200—2500 m. hold közötti, mely termésének 221 család kenyerét és takarmányát kell biztosítania.

32 Mindkét év termésátlaga szerint egy-egy családra 2,8—3 q jutott, ami azt jelenti, hogy saját termésen kívül is be kellett szerezniük gabonát más terményükért, elsősorban borért, mely másik fő jövedelmi forrását képezte a váci mezőgazdasággal foglalkozóknak. Szőlőművelés a XVII—

XVIII. században Az 1500-as évek elején egy német utazó megállapítja, hogy Vácon „frisch Wein", azaz tüzes bor terem.

33 Egy-egy család az 1580—90-es években 10—12 hl-t szüretelt, a város évi 2200 hl termése után 14—15 ezer pint musttizedet fizetett a töröknek. „Vác város hitetlenjeinek kötelezettségéből Naszály falu 966 (azaz 1559. évi) bortizedéből János nevezetű, a város egyik bírája 97 657 akcset fizet he" — jegyzi fel a budai defterdár. A magyar lakosság szőlei akkor Naszály és Verőce határában voltak, azért könyvelte el a török Naszály bortizedének.

34 Sennyey István püspök 1625-ben készült urbáriumában olvassuk: „Vagyon 11