Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén

hozta. Tápiószentmártonban is csak újabban végzik a szertartást a templomban. Ide egy kis csokornyi búzát hoznak a hívek, s azt szenteltetik meg. A szlovák lakosságú Tápiósápon elmondták, hogy a megszentelt búzából vittek haza és mivel az szentelt dolog, adtak a libáknak, kacsáknak belőle. Márk-nap a kerti munkák során fontos határnap vidékünkön. Menden, Pándon és Szentmártonkátán — nyilvánvalóan másutt is — a babvetés ideje. Térjünk vissza a nagyböjt és húsvét változó ünnepeihez! NAGYBÖJT A farsangtól húsvétig terjedő heteknek nagyböjt a neve. Ezt a katolikusság tartja szigorúbb böjtös időszakként, a reformátusok és az evangélikusok kevésbé vagy egyáltalán nem. Erre az időszakra esnek általában a fentebb már ismertetett ünnepek. Az alábbiakban a nagyböjt általános ismertetése mellett egyes szakaszainak neveit mutatjuk be. A farsangi hagyományoknál láttuk, hogy a nagyböjt kezdő napja hamvazószerda vagy böjtfogadó szerda. Ez a katolikusság számára szigorú böjt még ma is. Ugyanakkor Tápióságon a farsangi koldulásból megmaradt ételeket az ezt követő csütörtökön, a csonkacsütörtökön még meg lehetett enni. A 7 hetes böjti időszakból csupán az 5. és a 6. vasárnapot nevezik külön néven. Nagyböjt ötödik vasárnapja pl. Kókán, Tápióságon és Üriban fekete vasárnap. A tápiósági asszonynak ezen a vasárnapon fekete ruhában illett menni a templomba. A nagyböjt hatodik vasárnapjának a Tápió mentén is a közhasználatú virágvasárnap a neve. Virágvasárnapot húsvét követi. A köztük levő hét neve nagyhét. Ennek minden egyes napját külön is „nagy" jelzővel illetik Kókán: nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda, nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Más katolikus településen, így pl. Tápióságon csupán nagyszerdától nagyszombatig illetik külön nagy jelzővel a hét egyes napjait. Közülük az utolsó hárommal: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat hagyományaival külön foglalkozunk. Ezek a katolikus lakosság által használt terminusok voltak. A reformátusok a nagyböjt idején valamivel kevesebb ünnepet tartanak külön is számon. Pándon a húsvét előtti böjtöt említik, majd külön a virágvasárnapot, a húsvét előtti nagyhetet, amely azonban nevét a húsvéti úrvacsoraosztás miatt kapta. A reformátusoknál ugyanis minden úrvacsoraosztás előtti hetet nagyhétnék neveznek, míg a katolikusoknál ez a név a húsvét előtti hétre van lefoglalva. Pándon a nagyhétből csupán a nagypénteket említik külön névvel. A tápiószentmártoni református adatközlőim külön névvel említették a virágvasárnapot, az előtte való fekete vasárnapot, majd pedig nagypénteket. A nagyböjtben a katolikusok mértékletesebben, kevesebb zsírral vagy zsír nélkül táplálkoztak. Pénteki húsevési tilalmat betartották. Erre a katolikus hagyományra világít rá, hogy Szentmártonkátán és Pándon a református gyerekeket tréfásan elküldték hamvazószerdán a katolikushoz, mert azok most kidobálják a sok húst, szalonnát, kolbászt, meg a sok süteményt. Nagyböjtben nem voltak sehol, még a reformátusoknál sem, zajos mulatságok, lakodalmak. A lakodalmak időszaka farsanggal lezárult. A fiatalok ugyan az idő j avultával már a kapuban, játszókon is gyülekeztek, de ének és tánc nem volt. Elmaradt a falubeli sétájuk jellegzetes énekes játéka, a Cika ide párom is. Miután jeles naphoz nem kötődik, itt a nagyböjtnél említem meg a márciusi hóval kapcsolatos hagyományt. Szentmártonkátán azt mondják, hogy a 773