Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
tömb első egysége 1727-ben készült el. „1733/34-tôl 1777-ig az akkori gyakorlat és szabályzat szerint hat osztályra ki is van építve, és a tanulók száma is egészen 553-ig emelkedik. 223 Az intézet oktatómunkája mindvégig közismert és magas színvonalú volt, úgyannyira, hogy Mária Terézia Tapolcsányi Gergely piarista rendfőnököt kéri meg 1762-ben egy oktatási tervezet összeállítására. Kőszeghy Szaniszló, Desericzki Imre és Léday Lénárd váci piarista tanárok közreműködésével össze is állítják azt a tervezetet, ami több módosítással, de alapja lesz az első Ratio Educationisna!k. m A gimnázium mellett a piaristák vezetésével Migazzi Kristóf püspök 1763-ban jezsuita mintára megszervezte a szegény ifjak konviktusát, a Collegium Раирегит Nobüiumot, ami 1768-ban beleolvadt az akadémiai mintára szervezett váci Theresianumba. 225 A Theresianum végső soron világi intézmény volt, s mint ilyen, a királynő felügyelete alatt állt. A bécsi azonos nevű és rendszerű intézmény magyarországi változatának tekinthetjük. A benne tanító váci piaristák az intézmény megindulása évétől filozófiát és jogot is tanítanak. Az akadémia nevelési eszméje tengelyében a vallásosság, az egyházhoz való hűség és az uralkodóházhoz való feltétlen engedelmesség állt. 226 A barokk Vác püspökének messze tekintő hatalmi törekvéseit reprezentáló intézmény kapuit 1784 j ben II. József parancsára becsukták. 227 Mária Terézia a nagyszombati egyetemet 1777-ben Budára helyezteti át és egyetemi épületül az angolkisasszonyok rendházát és iskolaépületét jelölte ki. Az angolkisasszonyok rendjének felkínálta a megüresedett nagyszombati épületet, de azok azt nem fogadták el. Végül is Migazzi közbenjárására a rend Vácra költözött át az ekkor már több éve üresen álló régi püspöki palotába. 228 Vácon az első intézményes nőnevelést az angolkisasszonyok rendje 1777. augusztus 23-án kezdte meg, vagyis országosan is az elsők között. A rend II. József parancsára 1787-ben Pestre, a feloszlatott dominikánusok rendházába költözött át. 229 A rendnek az itt eltöltött tizenegy éve a nőnevelés terén az egyházmegyében lényeges változást nem hozott, de a városra oly módon hatott, hogy megvetette az alapját és felvetette annak igényét, hogy a lányok oktatásával, nevelésével a fiúkéhoz hasonlóan kell foglalkozni. A köznép szervezett oktatása ügyében 1560-ban és 1611-ben kiadott királyi rendeletek végrehajtására csak a török kiűzése és a váci plébánia megszervezése után kerülhetett sor. A Szent Mihály-plébánia mellett szerveztek „magyar kisiskolát" az 1690—95. években. Valószínűleg a piaristák hozták létre ezt is, mert a plébániát a fenti időben ők vezették. 230 Kisvácon is létesítettek iskolát. 231 Az 1719-foen kelt díjlevél tartalmazza a plébános mellett a kisváci „Iskolamester" természetbeni és pénzbeli járandóságát is. 232 A magyar kisiskola helyileg az első gimnáziumi épülettől 50—60 méterre — a mai Széchenyi utca torkolatánál — Püspökvác közepén állt. 233 1744-ben az alsóvárosi (Szent Miklós-) plébánia területén már a német telepesek helyett magyarok és szlovákok laknak. Felsővárosba a magyarok helyére németek költöztek. Valószínűen ez indokolta, hogy az Alsóvárosban magyar iskolát alapítanak, viszont a felsővárosi régi magyar iskolát németnek említik. 234 Az iskolai tanfelügyelet és igazgatás kiépítésének első nyoma a XVIII. sz. húszas éveibe nyúlik vissza. „1726-ban Würth Ferenc váci káptalani éneklő kanonok alapítványt tett újabb kanonoki stallum létesítésére, amit Migazzi Kristóf 1767-ben az alsóvárosi plébánossághoz kötött." 235 Ez a skoláris (iskoüaügyi) kanonoki állás. Ekkor hozta létre Lauchas Ferenc alapítványából Migazzi a teológus kanonoki állást is. A város igazgatásának iker jellege (Püspökvác, Káptalanvác), valamint a káptalanban létrehozott iskolaügyi kanonoki állás létesítése
