Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)

trincike — blúz, hosszú ujjú, harangszabású trücske — kicsike, kicsi mint a tücsök (becézés) ugar — az a földrész, amit nem művelnek („Szépek az ugarak." — Ha kövér benne a gyom, akkor jó termés lesz) újmenyecske — a felkontyolt menyasszony újnászok — jövendő após, anyós útkísérő vers — temetésnél a szertartás utáni harangszó, amíg a sírhoz .viszik a halottat ; mind a három harang szól üllő — vasfej, ezen kalapálják a kaszát üsző — olyan szarvasmarha, amelyiknek még borja nem volt („előhasi üsző" — először ellik majd) üsztöke — fanyelű, laposvasfejű eketisztító ütte — ütötte „váci bábák" — a váci vámnál, a hídon levő kőszobrok váci szélű szalag — jó minőségű, mintás szélű selyemszalag (szélein W mintázatú csík van) vadóka fa — vadkörte vágó — fiatal vágómarha, selejtes marha vágta a kócot — fonta, cibálta a kócot váltott gyermek — az egészséges gyermeket kicserélte a boszorka beteg gyerekkel (— az elbeszélések szerint —) varratlan — ruhának meg nem varrt anyag vatmoj — vastag szövet, szoknyaanyag a századfordulón vászonborda — a fehérnemű vászon szövésére alkalmas borda véka — űrmérték, két negyed gabona (pl. búza), vagyis 30 kg vendégrúd — a gabona, széna behordásánál ezzel szélesítik a szekeret (vendégoldal is) verem — földbe ásott, gabona tárolására használt hely veretelés — gereblyével húzza össze a rendre learatott rövid szalmájú árpát kéveméretre, és rozsszalma kötélbe köti veretőfa — a kézzel csépelt gabona (rozsból csépelt zsúp) szalmáját rakták vele verettfal — sárból készített (vert) fal veszet — a cső tengelye, amin a cső forog („vőgy"-nek is hívják) vetélő — a szövés eszköze, ami a keresztszálakat viszi (ide-oda vetik, dobálják a szövőszéken a borda előtt, a szétnyitott szálak között) vetés (fonal) — a fonal szövésre való előkészítése vetőfa — a fonalnak a szövéshez való előkészítésének eszköze világi lány — ügyes, kapós, életrevaló villáz — villával rakja a szénát vinege — szőlővenyige, száraz szőlővessző virághét — virágvasárnap előtti hét (ekkor vetik a virágmagvakat) visszasegítés — egymásnak adott kölcsönös munka (kaláka) vivők — a temetés tisztségviselői: a koporsó-, a gyertya-, a lobogó- és a keresztvivő vőjény — a lakodalom rendezője, a szertartások irányítója