Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)

t Ûïl C4ÉPI-ES Édesanyám elhagyott a szeretőm, Ki mossa ki fehérre ja zsebkendőm, Majd kimossa hideg ősszel a harmat, a harmat, Szép szeretőt választok majd magamnak. Az uraság kevés szóval megköszönte az aratást és a részükre szánt italt, harapnivalót zeneszó mellett a rendelkezésükre bocsátotta. De csak azok az aratók mulathattak, akik néki arattak. így elmulatgattak délután 4—5 órától este 10—11 óráig. Ezzel a mámorral fogtak a gépeléshez. Valamikor még az uraság is csépeltetett kézicséppel rozsot. Ott Kézicséplés ment szép ütemre, amikor 10—12 ember sorrendet ütött. Sokszor- jöt- az uraságnál tek Szlovákiából is csépelni : 120. Szépen szólt a cséphadaró, A lestyi tót kezébe, Nagy karimájú kalapja, Zsíros vót a fejébe, Vállig ért a zsíros haja, Térdig ért a pipa szára, Egész nyáron odahaza, A babája őt várta. 201