Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
Vörös István Pécel–Várhegy kora bronzkori telep állatcsontleletei
6. kép. Pécel II. lókoponya (norma frontalis) a rövidebb, mind a hosszabb fogsorú koponyáknál a premolaris-molaris foghoszszainak az aránya (M/P) eltérő: a Pécel II. és a mendei koponyának a premolarisai rövidebbek a molárisaihoz viszonyítva (M/P-index: 91,95; 91,76); a Pécel III., a bagi, a dunaújvárosi I— IL, a csepel-hárosi és a derejevkai koponyák zápfogsorai „arányosak" (M/P-index: 81,81; 83,33); a Pécel I. koponya premolarisai viszont hosszabbak a molárisaihoz viszonyítva (M/P-index: 78,94). A felső zápfogak méretvariabilitása, egyedi (fogankénti) differenciáltsága rendkívül magas (3. táblázat). A nyolc magyarországi, bronzkori lókoponyának méretben annyira különböző a fogazata, hogy két megegyező fogat nem találunk közöttük. Még az azonos premolaris vagy molaris fogsorhosszal rendelkező koponyáknál is a fogsort alkotó különböző hosszméretű P 2—3—4 , illetve M 1—2—3 fogak eltérő módon, eltérő sorrendben egyenlítik ki az adott fogsorhosszt. A felső zápfogak protoconusai is igen heterogének : van rövid és hosszú, vastag és vékony, egyenes és hullámos (mélyen osztott) medialis falú protoconusu zápfog. Az egyetlen vázcsont, a humerus distalis epiphysisének osteometriai adata erős állatra utal. A magyarországi kora bronzkori, de a bronzkori időszak lovairól, azok testméretéről 15 , fajtajellegéről 16 keveset tudunk. Azonban a bronzkori lovak csontmaradványainak vizsgálata alapján revideálható az a korábbi nézet, miszerint a bronzkor elején a Kárpát-medencébe bekerült keskeny patájú sztyeppéi ló a Subborealis időszak klímaváltozása következtében széles patájú „erdei-hegyi" lóvá alakult volna át. 17 A klimatikus-ökológiai faktorok kétséget kizáróan testméretváltozást előidéző és meghatározó hatással voltak a nagyemlősökre: a vadállatokra is, és — a háziállat-történészek véleménye ellenére — a háziállatokra is. 18 De a környezeti faktorok az állati test egészére és nemcsak egy részére (pata) voltak hatással. És a klíma okozta kronológiai allometrikus testméretváltozás nemcsak egy fajra (ló), hanem a vademlősökre is és a háziállatokra is általánosan volt jellemző. Másrészt, ha a bronzkor elején a Kárpát-medencébe bekerült sztyeppeiló-állománynak a bronzkor végére történő „nem sztyeppéi" lovakká való zárt, populáción belüli átalakulását elfogadnánk, akkor ezzel egyrészt az önálló ökotípusok létezését, másrészt pedig az egyes népcsoportok vagy kultúrák migrációjához köthető háziállatok diffúzióját tagadnánk. Márpedig nyilvánvaló, hogy a Kárpát-medence háziállat-története nem a kora neolitikumba „először" bekerült domesztikált állatoknak, mint „autochton" háziállat29