Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Asztalos István: Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Aszódon és a Galga völgyében I. (1919. júl. 31-ig)

dalegylet vezetésévelj 52 Lehetőséget adtak táncmulatságok szervezésére, de eh­hez a Járási Direktóriumtól kellett engedélyt kérni. 153 Az ifjúmunkások részére előadásokat tartottak április hónapban A proletáregység; A tudás hatalom; Internacionálé; Mi a szocializmus? címmel. 15 ' 1 A pártszervezet a direktóriumok tevékenységétől függetlenül is jelentős agi­tációs tevékenységet fejtett ki. Népgyűlést szerveztek Aszódon április 20-án és május 11-én. Az előzőn Alpári Gyula szónokolt. 155 Pártnapokat tartottak minden hónapban. A június 25-i előadó Simkó György volt. 156 Nagy lelkesedéssel ünnepelték meg az első szabad május elsejét. Zászlódísz fogadta a Fő utcán felvonulókat. Az ünnepi nagygyűlés után ökörsütés tette emlékezetessé a proletariátus nagy napját. 157 Május elseje lelkesítő ünnepére igen nagy szükség volt, mert április 16-án a román, 25-én a szerb, 27-én pedig a cseh csapatok támadták meg a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot. Súlyosbította a katonai helyzetet a székely had­osztály árulása. A veszélybe került proletárállam védelmére 1919. április 25-én az aszódi Vörös Őrség százada is a keleti frontra ment. Parancsnok Feuerer Miksa, poli­tikai helyettes Csíki Imre volt. 158 Szolnok mellett kerültek bevetésre, majd Ba­lassagyarmatra, onnan Pásztora vezényelték az egységet. 159 Az aszódi munkás­ság színe-java ment el Aszódról, ami a helyi politikai viszonyok hanyatlását eredményezte. Csiki Imre sem jött vissza Aszódra többet huzamosabb időre. 100 A honvédő háború megindulásával Aszódon és a Galga-mente községeiben is számos katonai egységet helyeztek el rövidebb-hosszabb időre. Papp Béla katonai állomásparancsnok jelentéséből tudjuk, hogy 1919. május 14-én Aszó­don a következő egységek tartózkodtak: a 3. hadosztály parancsnoksága, a 2. dandár parancsnoksága és a 21. székely vörös ezred parancsnoksága. 101 Április végén Aszódon és a környékbeli falvakban szállásolták el a 32. dandárt. 162 Má­jus 8-án 3960 székely katona volt a járásban. 163 Júniusban a 38. tüzérezred pót­kerete (kb. 100 fő) Ikladon állomásozott. 164 Júniusban Aszódon tartózkodott a 3/11. vörös munkászászlóalj. 165 Ugyancsak június hónapban „A 8. munkás gyalog­ezred, mely Abasárnál volt, az engedelmességet megtagadta — nem akart to­vább harcolni — le lesz fegyverezve, és Aszód környékére szállítva." 166 A Vörös Őrség helyi alakulatának a frontra menetele, továbbá a külön­böző katonai egységek nagyarányú mozgása a közbiztonsági állapotok romlásá­hoz vezettek a Galga völgyében. Az újonnan szervezett Vörös Őrség egységei sem fegyelemben, sem határozottságban nem érték el a kívánalmakat. Az aszódi állomásfőnök pl. arról panaszkodott, hogy az állomásra kirendelt vörös őrök nem végzik el a feladatukat. 167 Túrán a beszállásolt katonák megitták Elefánty Károly volt jegyző borát, amely cselekedetet a helyi Vörös Őrség tagjai nem akadályoztak meg, pedig a turai munkástanács őket bízta meg az érték őrzé­sével. 168 Számos panasz érkezett a tanácsokhoz és direktóriumokhoz a katona­ság törvénytelen cselekedeteiről. Károkat okoztak a turai termelőszövetkezeti gazdaságokban. 169 Kovács István aszódi pályaőrnek 8 q szénáját vették el. Tilta­kozására lelövéssel fenyegették. 170 Különösen a tisztek okozták sok gondot mér­hetetlen követeléseikkel, rendbontásaikkal. Az aszódi Podmaniczky-kastélyból elhurcolták a muzeális értékű bútorokat, tárgyakat, kifosztották a könyvtárat. 171 Egymást érték a rekvirálások, a lovak kötelező besorozása. 172 A Járási Direk­tórium tiltakozására a 2. dandár parancsnoka levélben kifejtette, hogy az át­vonuló katonaság olyan tettei, mint pl. a zöldön legeltetés, rekvirálás, különféle értékek elvitele pénz nélkül, elítélendő. Ezt büntetik. Kérte ennek kihirdetését, 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom