Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

mezési biztos is jött. Palocsay György 1706. április 24-én szállásolt be 6 század katonasággal. A vele jött élelmezési biztos, Horváth Ferenc a kiszolgáltatott kenyérért 352 ft és 80 d., abrakért 350 ft és 75 dénárt, hat vágóállatért 40 ft-ot fizetett. A feljegyzések júl. 14-ével érnek véget.

317 Budai István tábornok június 11-én érkezett a városba 50 szolnoki katonával. Július 7-én ismét Gundelfinger Dániel érkezett viszsza a katonáival. Székely Zsigmond 5 század székely katonájával júl. 14-én szállásolt be. 276 porció abrakot szolgáltattak ki neki.

318 A fejedelem elrendelte, amely sereg átvonul a három városon, saját költségén élelmezi magát. A megye bekérte a katonaság részére kiszolgáltatott élelemről a nyugtát számbavétel miatt. Az országos kincstár megtéríti azt, amiért eddig nem fizettek. Lejárt július 14-én a fegyverszünet, újból megkezdődött a hadakozás. A béketárgyalások Nagyszombatban megszakadtak. Híre jött, hogy Rabutin tábornokot Erdélyből a Dunántúlra rendelte a császári főparancsnokság, hogy Bottyán Jánost verje ki onnan. Rabutin az erdélyi várakban őrséget hagyott és igyekezett a parancsot teljesíteni. A fejedelem február 24-én Egerben kiadott rendelete alapján a hadsereg lóállományát néhány ezer lóval szaporítani kívánta, ezért a megyékre szétosztották: Kecskemétnek 70, Nagykőrösnek 30 és Ceglédnek 15 lovat kellett összeszedni. A rendelet szerint a kincstár fizet, egy lóért 25 rh ft-ot.

319 Nagykőrös város tanácsa a rendelettel kapcsolatosan március 21-én olyan határozatot hozott, hogy ha az ország pénztárából a lovakért nem fizetnének, vagy ha fizetnek, és a lovak értékesebbek lennének a szabott árnál, a különbséget a közpénztárból kell annak megtéríteni, akinek lovát az ország javára oda kell adni.

320 A törökökkel és más országokkal is kereskedelmi kapcsolatot tartott a felszabadult ország. Különösen fontos volt a fegyverek és a katonaság ruházatához szükséges anyag, bőrök, dohány és fűszerek beszerzése. A ruhaanyagokat, színes bőröket a lábbelikészítéshez Törökországból szerezték be. Temesvár, Arad, Szeged, Kecskemét útvonalon hozták. A fejedelem 1706. március 27-én Egerben kelt rendeletével Ismaili és Achmet nevű török kereskedők által Kecskemétre szállított 2000 köpönyeget és 600 nadrágot szállíttassa a város Egerbe.

321 A három város a hadélelmezés miatt többször írásban fordult a fejedelemhez, melyben feltárták a valóságos helyzetet. Kecskemét volt talán a legnehezebb helyzetben, mert nemcsak a fejedelemnek kellett tartozását fizetni, hanem Herbeville által 1705-ben követelt 20 000 forintot is be kellett loppal Szegedre szállítani, ha nem akarta magát kitenni a rácok támadásának, illetve a város felprédálásának. Ha kitudódott volna, komoly veszedelmet jelentett volna a fejedelem részéről. Nem tudódott ki. A fejedelem 1706. június 24-én Érsekújvárról kelt rendelkezésével a három várost felmentette a hadélelmezés alól, mert minden háztól fegyverrel szolgálta valaki a hazát.

322 Július végén Rabutin elindult Erdélyből. Katonai előkészületek történtek a három város védelmére. Idősb. Szálai Barkóczy Ferenc tábornokszenátor lett a Duna—Tisza köze katonai parancsnoka. Már júliusban a nevezett tábornok a hadával ide érkezett.

323 A fejedelem Sente melletti táborából július 19-én rendeletet küld a három városba, hogy Horváth Tamás ezredes katonái alá könnyű kocsikat adjanak, és azokat júl. 24-ig Barkóczy tábornok rendelkezésére bocsássák, éspedig oda, ahová rendeli.

324 Rabutinnak a parancs úgy szólt, hogy Nagyváradon, Szolnokon át Budára menjen, majd Dunántúlon Stremberg hadaival egyesüljön. Károlyi Sándor hadaival ugyan nem állta útját, de előtte minden élelmet elvitetett, elégetett és a lakosságot eltelepítette. Rabutin Csongrádra vonult hadaival, itt hidat veretett és a Tisza jobb partján menetelt Szolnokra. Itt a várat is felgyújtva találta. Rendbe hozatta és Eger alá vonult. Amikor Rabutin Csongrádot elérte, a városok ismét parancsot kaptak, hogy el kell költözniük. Károlyi Sándor a szolnoki táborból a három városnak védlevelet küldött, melyben „Lakosoknak elhagyott jószágát, Bóttyában, és vermekben s Asztagban, felverni földbül fel ásni, csépelni, nyomtatni, vagy más egyéb módon elhagyott jószágot dúlni, prédálni senki életek s fejek és jószágok elvesztése alatt megh ne merészelje próbálni". Ha valaki mégis megpróbálja vagy elköveti, akár tiszt, akár közkatona, felakasztatja.

325 Barkóczy Ferenc tábornok, mivel Kecskemét a három város közül a legdélebbre esik, az ellenség elsősorban arról várható, 1706. augusztus 6-án Bercsényi Miklós parancsára Szűcs Farkas főhadnagyot Kecskemétre rendelte, s úgy utasította, hogy • 118