Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

Az uraság kevés szóval megköszönte az aratást és a részükre szánt italt, harapnivalót zeneszó mellett a rendelkezésükre bocsátotta. De csak azok az aratók mulathattak, akik néki arattak. így elmulatgattak délután 4—5 órától este 10—11 óráig. Ezzel a mámorral fogtak a gépeléshez. Kézicséplés Valamikor még az uraság is csépeltetett kézicséppel rozsot. Ott az uraságnál ment szép ütemre, amikor 10—12 ember sorrendet ütött. Sokszor jöttek Szlovákiából is csépelni : Szépen szólt a cséphadaró, A lestyi tót kezébe, Nagy karimájú kalapja, Zsíros vót a fejébe, Vállig ért a zsíros haja, Térdig ért a pipa szára, Térdig ért a pipa szára, Egész nyáron odahaza, A babája őt várta. Édesanyám mondogatta, hogy a rendetlen gyerekek gúnyolták így őket, de ha valamelliket elérte a zsíros kalapjával, amit odahajított, 174