Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Cz. Wilhelmb Gizella: Ráckeve látképe és Csepel-sziget térképe a XVII. század végéről

község közelében volt a komp. Különös gondja van, ugyancsak gazdasági ok dk miatt a vizahalászatra kedvező partszakaszok („hausen fang") feltüntetésére is. Ugyanezeken a helyeiken jelzi Rosenfeld térképe a halászkunyhókat. Végezetül vessünk egy pillantást a szigetet körülvevő Duna-parti községekre: Hamzsabég, Ercsi, Adony, Pentele, Kunszentmiklós, Dömsöd, Lacháza, Pereg, Taksony, Dunaharaszti szerepel lapunkon, Promontoron kőbánya tartozott a sziget ibirtókállományához („ein Stein bruch gerhörig zu der insuln"), valamint egy elpusztult falu és egy kőépület alapja. Láttuk, mennyi gonddal, milyen részletgazdagon ábrázolta a rajzoló a szigetet és legjelentősebb települését. A gazdasági szempontok túlsúlya történelmileg fontos pillanat, a török idők utáni újjáéledés kezdete, körülményeit tükrözi. S ezzel jelentősége sokszorosan felülmúlja a csak rézmetszetelőképnek felhasználható rajz fontosságát. Marsigli, az autentikus adatokkal dolgozó, korrekt geográfus a pontosságra törekvő helyszínrajz mellett a meginduló gazdálkodás tényezőiről, a fejlődés első lépéseiről és dinamikájáról is tájékoztatta az utókort e térkép megőrzésével. Gisella Cenner-Wilhelmb: MAPPA GEOGRAFICA DELL'ISOLA Dl CSEPEL NELLA COLLEZIONE MARSILIANA . A Bologna, nella Collezione Marsiliana, ricca di matériáié relativo all'Ungheria, si trova una mappa geografica dell'isola danubiana di Csepel, disegnata a penna e colorata, con la rappresentazione del borgo di Ráckeve, situato su quell'isola. II disegno fu menzionato per la prima volta da Andrea Veress, compilatore dell'elenco degli scritti e del matériáié grafico relativo all'Ungheria della Collezione Marsiliana. Ma fino ad oggi, la ricerca storica ed iconografica non se ne è servita. Le iscrizioni in lingua tedesca escludono, che sia Г

opera di Marsigli: deve invece provenire dalia famiglia del generale Heissler, proprietario dell'isola in quel tempo, e legato col Marsigli per rapporti d'amicizia. Lo scienziato bolognese si serviva anche di opere d'altri per preparare il matériáié del suo grande trattato sul Danubio. Possiamo anche ammettere, che il disegno sia in rapporto con la vendita di tutta la proprietà dopo la morte del generale nel 1696. Queste nostre ipotesi sono basate sulle iscrizioni del foglio. II disegno, eseguito probabilmente nel 1696/98, puô essere considerate come la prima rappresentazione del borgo e una délie piu antiche dell'isola, seguita nel 1728 dalia mappa di Leopoldo Francesco di Rosenfeld, eseguita per il principe Eugenio di Savoia, allora signore della proprietà. Il foglio bolognese fu fatto poco dopo la cacciata dei turchi, all'inizio della ripresa dell'agricultura e della vita economica in questa regioné. Il riflesso di quel momento importante aumenta il valore documentario del nostro disegno. JEGYZETEK 1 Bologna, Biblioteca Universitaria, Collezione Marsigli, Vol. 48. p. 3. — Papír, tollrajz és vízfestmény, 41 X 65 cm. A ráckevei látkép mérete: 17,9 X 20,5 cm. — A kitűnő fényképnegatívokért Cav. Luigi d'Aurizio könyvtáros kollégának mondok őszinte köszönetet. 2 Veress, E., A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai. Bp., 1906. 13. 3 Vö. Pestmegye Műemlékei. Szerk.: Bercsényi Dezső. II. Bp., 1958. 8—9. 4 Veress, i. m. 6—7., 10. 5 Autobiografia di Luigi Ferdinando Marsili. Messa in luce nel II. Centenario della morte di lui dal Comitate Marsiliano a cura di Emilio Lovarini. Bologna, 1930. 40. 6 Tétény-Promontor. Budapest XXII. kerületének története. Bp., 1970. 64. 7 Magdics, I., Diplomatarium Ráczkeviense. Székesfehérvár, 1888. 101. 133