Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Cz. Wilhelmb Gizella: Ráckeve látképe és Csepel-sziget térképe a XVII. század végéről

val állunk szemben. Ráckevét és az egész Csepel-szigetet a török háborúk pusztításai után, szinte az újjáépülés kezdetén mutatja be a rajzoló. Ráckevének nemcsák látképét, hanem hevenyészett helyszínrajzát is adja (1. kép). A sziget fővárosának számító, s a birto'k központját jelentő mezőváros épületei közül hetet emelt ki a veduta alkotója. Elsőnek az 1517 körül 'épült és 1796-ban megsemmisült katolikus templomot, melynek középkori jellegét nagyjából megtartotta, de a szentély sokszögű záródását kerek, pillértelen falra módosította. Ez azonban csak a rajzoló technikai készségének hibája lehet, mert Marsigli nagy Dunamonográfiájának megfelelő lapján a szentély sokszögű formát mutat.

11 Az egykori katolikus és református templom között foglal helyet az új, nagy magtárépületét, mely ebben a formájában jelenik meg a rézmetszet-térképen is, azzal újonnan épült voltát a helyszínrajz magyarázata (ein grosser neyer Stadl zu der Frucht). 3-as számmal jelzi a rajzoló a rác templom hűen ábrázolt, jellegzetes épületét, mely ebben a formájában jelenik meg a rézmetszettérképen is, azzal a különbséggel, hogy a külföldi metsző nem tudta elképzelni, hogyan lehet egy templom torony nélkül, s azzal ábrázolta az épületet.

12 A református templomnál csak a torony dominál a képen, az épület alig kivehető. Ez a torony a felirat szerint inkább harangláb (Kalf finis eher turn und Kirch), amint az a valóságban is volt.

13 Közvetlenül a református templom mellett foglal helyet a vendégfo-