Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Cz. Wilhelmb Gizella: Ráckeve látképe és Csepel-sziget térképe a XVII. század végéről

С. WILHELMB GIZELLA (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest): RÁCKEVE LATKÉPE ÉS CSEPEL-SZIGET TÉRKÉPE A XVII. SZAZAD VÉGÉRŐL Luigi Ferdinando Marsigli olasz hadmérnök, kartográfus és földrajztudós magyar szempontból értékes hagyatékában nagyméretű, lavírozott tollrajz található, mely Csepel-sziget XVII. századi térképének szélén Ráckeve korabeli látképét is mutatja.

1 A lapra Marsigli magyar vonatkozású működésének első regisztrálója, Veress Endre hívta fel a figyelmet.

2 Dolgozatában azt is említi, hogy a tériképet lefényképeztette Budapest székesfőváros múzeuma számára. A fénykép elkészültéről és további sorsáról nincs tudomásunk, való igaz azonban, hogy azóta sem feldolgozásra, sem publikálásra nem került.

3 A rajz német nyelvű feliratai arra vallanak, hogy a felvétel nem Marsigli sajátkezű műve, hanem császári kartográfus-tiszt munkája. Erre a bolognai anyagban, különösen a felvidéki bányatérképek esetében más példát is találunk/

1 Marsigli tervszerűen gyűjtötte az anyagot nagy Duna-monográfiája számára. A Duna nagy szigetei felé különös érdeklődéssel fordult, hiszen 1682/83 telén, első magyarországi tartózkodása idején elkészítette a Rábaköz térképét hatékonyabb »védelmi intézkedések céljából.

5 A lap sűrű és bőséges feliratozásának tanulmányozása azonban megadja a kulcsot a rajz eredetéhez. A szöveg minden esetben erőteljesen hangsúlyozza a Csepel-szigethez, mint birtoktesthez tartozó, s a Duna túlsó partján fekvő területéknél a tulajdoni viszonyokat, s a Ráckevével átellenben levő lapszélen a promontori szőlőtermő Pacsirtanegy (Lerchenberg)

6 telekviszonyait mutatja be. A sziget s a hozzá tartozó Proimontor a XVII. század végén Heissler Donát császári tábornok birtokában volt, aki 1695-ben vásárolta meg Esterházy Istvántól.

7 Heissler Donát, amint ez az önéletrajz szövegéből kitűnik, jó barátságban volt Marsiglivel.

8 Egyedül ő bírhatta rá a tábornokot, hogy az 1696-os, Bega melletti csatában elroncsolt lábát aimputáltassa, azonban már ez sem segíthetett rajta, mert két nap múlva meghalt.

9 A lap egyik felirata még tovább szűkítheti a keletkezés időhatárát, niert a Pesten álló, ugyancsak Heissler tulajdonát képező, ún. bajor éléstárépületről megjegyzi, hogy nem tartozik a sziget birtokállományába, külön is megvásárolható. Lehetséges, hogy az özvegy áruba bocsátási szándékait szolgálta a térkép. Két évvel férje halála után el is adta a messze fekvő és sók törődést kívánó birtokot Jenő savoyai hercegnek, aki több mint háromszorosát fizette annak az összegnek, almelybe a birtok Heisslernek került.

10 Teljes bizonyossággal azt állíthatjuk, hogy a rajz a Heissler családtól került Marsigli birtokába, s 1696—98. között készült, amit egyéb, később említendő momentumok is alátámasztanak. A keletkezés körének és idejének elhatárolása után lássuk magukat az ábrázolásokat. Mindkét, itt megtárgyalásra kerülő téma egyik legkorábbi ábrázolásá9 Studia . . . 129