Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Ikvai Nándor: A ceglédi vaseszközlelet

IKVAI NÁNDOR (Ferenczy Múzeum, Szentendre): A CEGLÉDI VASESZKÖZLELET Előzmények Az Árpád-kori és koraközépkori történeti kutatásaink a korszakok gazdálkodásáról, termelési színvonaláról elkészített szintézisei, a régészet és néprajz bővebb, fontos kérdéseket eldöntő tárgyi eredményeire várnak. A régészet és néprajz kutatási határán levő korszak (későközépkor—koraújkor, Mohácstól Rákócziig) emlékanyaga — fontossága ellenére — nem eléggé feltárt.

1 Az eddigi eredmények és jelentős múzeumi anyag publikálatlan. így azok a tanulmányok, amelyek témánkkal kapcsolatosan megjelentek, többnyire csak érintőlegesen, adatokat szolgáltatva foglalkozhattak a kérdéssel.

2 Egyedül az eke és a szántás történeti szintézise készült el Balassa I. feldolgozásában, amely magába foglalja az irodalmi anyagon túl a magyar múzeumoknak a témára vonatkozó anyagát is.

3 Nagyon sürgető lenne a múzeumokba bekerült mezőgazdasági eszközök minél teljesebb publikálása a további — más témakörű — összefoglalások megalkotásához. Bartha A. írja a honfoglalás kori kovácsmesterségünkről készített dolgozatában: „ ... egy történeti tárgy koncentrált formában tartalmazza egy adott társadalom termelőerőinek színvonalát, utal a termelési viszony okra — és ez adja meg egy bizonyos történeti tárgy forrás jellegét —, különösen olyan korszakokat illetően, amelyeknek tanulmányozását rendkívül megnehezíti az írásos források hiányossága."

4 Közlésünk egy a vas raktárleletek közül, amelyekről csak néhány híradással rendelkezünk mindeddig.

5 A fentiek ismeretében anyagunk főleg az ekés és kapás földművelésre, a szekér formáira és felszerelésére vonatkozóan szolgáltat tanulságos tárgyi anyagot. A lelet előkerülésének körülményei és összetétele Cegléd belváros területén, a Gubodi u. 5. sz. alatti, kissé emelkedett, homokkal borított talajú telken 1964 őszén a tv-torony alapozása kezdődött. A telek átnyúlt a Pesti útra néző Hámán Kató Általános Iskola udvarára. Ez utóbbinak helyén — várostörténeti feldolgozásokból tudjuk — a város földbirtokosainak, a Clarissa-apácáknak a központi uradalmi épületei álltak még a XIX. században is, akik 1368—1782. között voltak a város földesurai.

6 A rend feloszlatása után Cegléd vallásalapítványi birtok lett II. József parancsára. Első ízben 1964. november 10-én kaptam értesítést csontanyag előkerüléséről. Valószínű szeméthalmot érintett a földkitermelés, mert közel a föld felszínéhez rendszertelen elhelyezésben kutya, juh, szarvasmarha és szárnyasállat 135