Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - IV. fejezet. A jenői uradalom leírása

nem volt értelme annak, hogy a mieink megvédjék; az ellenség ismételten támadásokkal nyugtalanította, hogy ezen az erdővel borított vidéken állandó rejtekhelyéül szolgáljon, ahonnan a körülményeknek megfelelően támadásokat intézhessen és csetepatékat kezdeményezzen. Ezért a keresztények is meg-megtámadták. Wagner említi, hogy a hajdúk 1661-ben felégették (Lipót története II. könyv, 98. oldal), de inkább a saját vesztünkre, mint az ellenség kárára, mert a súlyos terhekkel illetett keresztények kötelessége lett a kezük munkájával kijavítani az erőditményeket, és fokozott adófizetéssel eltüntetni a tűzvész nyomait. Mindenesetre, amíg Buda fel nem szabadult, a mieinknek e kis várkastélyt illető tervei hiábavalóak voltak. Most a Zichy grófok birtokában van, s szépen helyreállították kényelmes lakás céljára. A vár alatt terül el a szűk, de termékeny területtel rendelkező kies fekvésű kis város.

Z s á m b é k mezőváros, régtől fogva lakott, földesura a Zichy család. Van 19 magyar jobbágya (kettő örökös, 16 szabadon költöző, egy özvegy), 17 magyar házas zsellére (egy örökös, 15 szabadon költöző és egy koldus, akinek csak háza van).

Az összeírás a zselléreket követően sorolja fel az újonnan települt svábokat, akik külön bíróval rendelkeznek. Jobbágyi és zselléri mivoltuk még nem választható el élesen, némelyek már művelnek szántókat és szőlőket, mások még nem. A név szerint feltüntetett 137 családfő német nevű, köztük szerepel név nélkül a kirurgus özvegye.

Ismét külön szerepelnek a szabadosok és urasági szolgák, nyolc magyar, hét német nevű, név nélkül szerepel öt csordás.

Végül az összeírás külön feltünteti a 28 zsidó családfőt. Közülük 13 urasági házban, kettő három Ft-ért vásárolt házában, egy saját házában, a többi 13 alzsellér más zsidó házában lakik. Többségük kereskedő, egy szabó, egy sahter; 12 családfőnél az összeíró megjegyzi, hogy szegényesen él. másoknál megemlíti, hogy más zsidók szolgája (négy fő). Végeredményben a név szerint összeírtak száma 216 családfő (44 magyar, 144 német és 28 német-zsidó nevű). Zsámbékon 1728-ban összesen 222 család lakik.

b) CSEPEL SZIGETE

1. § A szigetről általában

Csepel szigete Buda alatt egynegyed mérfölddel kezdődik először keskeny földrésszel, majd amint a folyó inkább a jobb medrével, mint a ballal visszahúzódik, kezd terebélyesedni úgy, hogy később már fél, a közepe táján pedig egy német mérföld szélességű. Aztán ismét szűkül, míg tovább mindkét oldalról a medrek által szorítva, egy teljes mérföldről egy negyednyire csökken, elsősorban Üjfalu és Szentmár-133