Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)
II. rész. A megye leírása járásonként - IV. fejezet. A jenői uradalom leírása
1. § Ráckeve városa Ráckeve a sziget bal partján fekszik, Szentmárton és Becse falvak között, Pereggel szemben, a Duna kisebb medrének partján, Pesttől négy mérföldnyire. Valamikor jelentéktelen kis falu volt, amelyet arról a templomról neveztek el, amelyet a régi emberek Szent Ábrahámnak szenteltek. És ma is áll még ez a pátriárka nevével jelölt szentély. Később ez a szó lassan elenyészett, s némelyek úgy vélik, hogy az egyik magyar vezérről, Kévéről nevezték el. De kérdezem, mi volt az oka annak, hogy a hívek atyja — a szentírások így nevezik Abrahámot — emlékezetének az eltörlésével egy pogánynak a nevét adják a falunak, s azt is századok elmúltával? Erre bizony feleletet nem találok, s ezért azt hiszem, csak az eszével játszott e vélemény kiagyalója. Ezeket mind megcáfolja egy magyar, mégpedig helybéli poéta, amikor egyszerű pásztorsípján, de az igazságnak megfelelően, valódi magyar szavakkal így énekel: „Itt Kapitány Kévéiül nints nevem, Mint némellyek ítélnek felőlem. Sem Görög szó Kevi az én nevem, Noha vízzel mind környül véttettem. Eleitől fogva egy jámbortul Neveztetem az Szent Ábrahámtul. Ábrahámnak meggyes egy házátul, És környülem való sok szép fáktul, Kövin végre, az után Kis-Kevi Lett nevem az Ráczoktul Rácz Kevi.” 2-§ Tehát a törököktől való féltükben ide költöző rácok ruházták fel névvel a várost. S közülük főleg azok, akik „Kövin”, egykori rác városban laktak. Az ugyanis bizonyos, a tudósok is bizonyítják, hogy Zsigmond király idejében, 1400 körül, Mohamed, a törökök császára annyira kegyetlenkedett Görögországban, Bulgáriában és Rácországban, hogy e vidékek lakói elunva a sok csapást, elhagyták ősi lakóhelyüket, s összecsomagolva azokat a holmijaikat, amiket ki tudtak menteni, a folyón felfelé e vidékre jöttek, s Szentendre szigetén kívül Csepelt is megszállták és itt többek között elsősorban Ábrahám falvát foglalták el. (Azt mondják, hogy van Zsigmondnak egy oklevele, amelyben ő ezt a szigetet Györgynek, a szerb despotának adományozta cserében Belgrád vidékéért, de ezt az oklevelet mi nem láttuk. 139
