Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Verba Andrea: Emlékek és élmények

roztam, hogy Olaszországba megyek.... 1927 áprilisában fölkerekedtem, leutaztam Firenzébe, és Olaszországba maradtam, amíg anyagilag bírtam, egészen június végéig."

13 Barcsay önéletírása és a levelek tanúsága szerint már korábban is tervbe vette a kora nyárig kifutó itáliai utazást, erre buzdította az az 1926 december 5-én Budapesten keltezett válaszlevél

14 is, amit Lyka Károly írt neki a párizsi kisgalériák színvonalán illetve színvonaltalanságán panaszolkodó soraira. A későbbiekben is nagy becsben tartott levélre visszaemlékezéseiben így hivatkozik: „...bánatomban mindent megírtam Lyka Károlynak. Ő azonnal válaszolt: Utazzon el Olaszországba, mégpedig Firenzébe, mert Firenze a reneszánsz kincsesháza - írta."

15 S valóban, a szelíd toszkán táj szinte gyogyítolag hatott Barcsayra. Nemcsak a múzeumokat, de a vidéket is járta. „Nekem való tájék volt. Csupa Cézanne-os tájat láttam, akkor kezdett Cézanne a véremmé válni. Jártam a dombokat, hegyeket, azt hiszem három hétig nem beszéltem senkivel egy árva szót sem, a háziasszonyomon kívül.... Mindig egyedül voltam, és nagyon jól éreztem magamat. Tudtam, hogy senki sem ismer, senki sem tudja, hogy ki vagyok... Mentem a hegyek felé, Fiesole felé, és folyton dolgoztam. így aztán összehoztam valami hatvan akvarellt."

16 Végül amint írja: „Letelt az ösztöndíjas év. Hazajöttem. Nagyon furcsán éreztem magam. Akkor már sehová nem tartoztam. Nem voltam főiskolai növendék sem....Mihelyt hazaérkeztem, / Leutaztam az én jó barátomhoz, Endre Bélához Hódmezővásárhelyre. Ugyanolyan szeretettel fogadtak, mint mikor elbocsájtottak a nagy útra. /- mert amikor elutaztam tőlük, hogy aztán Párizsba menjek, az egész család kikísért az állomásra. Most is hozzájuk menekültem./ Elmeséltem Párizsi élményeimet, Béla bácsi is mesélt nekem."

17 A következő öt levelezőlapból álló dokumentum-csoport három darabja 1927-ben, egyike 1928-ban, másika pedig 1929-ben íródott. Valamennyi belföldről keltezett és az ország különböző vidékein folytatott, elmélyült, festői munkával töltött időszakról tudósít. Barcsay ekkoriban láthatólag a lázas útkeresés időszakát éli. Nem sokkal a hódmezővásárhelyi látogatás után az első színhely a Somogy megyei kis falu, Igal. Barcsay itteni tartózkodásáról önéletírásában nem tesz említést, pedig levelezőlapja

18 szerint „Ez az ország egyik legszebb vármegyéje festői szempontból." Mint írja, négy kollégájával nagyon sokat dolgoznak, és augusztus 11-én kelt mentegetődző sorait: „...sajnos csak november elején mehetek haza, mert most is mint minden nyáron vidéken vagyok és dolgozom. Sok pénzt beleöltem az anyagba...." - végül külön nyomatékosítja egy fél mondat erejéig: „egy éven belül kiállítást szeretnék csinálni Pesten." Kikkel dolgozott együtt Barcsay ? Ha nem is a sűrűn idézett visszaemlékezés soraiban, de egy valamivel később (1985) Sümegi György és Tóth Piroska készítette interjú során maga a festő válaszol erre a kérdésre. „1927 telén jöttem haza Párizsból....Itthon aztán a képzőművészeti Főiskola grafikai osztályára járogattam be, azért is, mert mindig nagyon fáztam, nem volt tüzelőanyagom, a grafikán jó meleg volt. Meg persze kívántam is a kollégák: Aba Nóvák, Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő, Hincz meg mások társaságát. Aba Nóvák nagyon jó ember volt, nagy művésznek tartottam és tartom ma is. Egyszer megkérdezte tőlem, hol töltöm a nyaram. Nem tudom, nincs egy vasam sem - ezt válaszolhattam, б folytatta: mi a feleségemmel Igáiba megyünk. Dr. Baumgartner Sándor biztosít lakást. Én bizony velük tartottam. A lakás az iskolának egy terme volt - akkor már nem folyt tanítás. A feleség, Kató főzött... AbaNovákkal és Kelemen Emillel laktam."

19 A továbbiakban a társaságból Barcsay Mattioni Eszterre és Medveczky Jenőre emlékszik vissza. A fenn említetteken kívül az Igaion lakó Somogy megyei járási orvos vendége volt még ezen a nyáron Patkó Károly, Fonó Lajos, Bánk Ernő és Tarjáni Simkovics Jenő is.

20 Bár Barcsay nagyon sokat dolgozott, ezen a nyáron még nem találta meg saját hangját. Az 352