Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Történettudomány, helytörténet - Darkó Jenő: Adalékok a XVIII. századi Pest megye népességi viszonyainak értékeléséhez, különös tekintettel a görögkeletiekre
(Monostályi) Péter rác vajdák" terjesztettek be a királynál, hogy nekik különös előjogokat biztosítson Ráckevén. Sajnos ez idáig nem ismert előttünk a Takáts Sándor által hivatkozott oklevél, megtaláltuk azonban annak későbbi megújítását 14 . Immáron bizonyos előttünk, hogy ez az ambíció állt annak az okirat-megmásítási folyamatnak a hátterében, amelyet híven tükröz Ráckeve város 1782. évi jegyzőkönyvében felvett okirat-gyűjtemény 1 ?, amely alapján publikálta a maga Diplomatariumát 1 ^ MAGDICS István. Mindennek ellenére mégis bizonyosak lehetünk abban, hogy már a Mohács előtti korban laktak ún. királyi rácok (rasciani regales) a Csepel-szigeten. 1 1 A másik kérdés a másik várbirtokon, a Rosd-szigeten megtelepedett bolgárok ügye. MÁLYUSZ Elemér közzétételéből 18 tudjuk, hogy Zsigmond király Óbudán, 1428. december 30-án kibocsátott levelében említi, hogy "Bulgarones nostros" részesíti kegyeiben, akik "laribus propriis ... delerictis". A bemutatott példák alapján bizton állíthatjuk, hogy van kitapintható előzménye görögkeletiek megtelepedésének Pest megyében (Pilis megyében) a török kor előtt. De most nézzük meg, hogy hogyan vallanak forrásaink az 1690-es évek környékén. Mindenekelőtt azt a határ-periratot említenénk, amely Leányfaluval kapcsolatos. Ez a per során felvett jegyzőkönyv alapvető különbséget tesz "korábban jött" és az "újabban jött" rácok között. Ez a korabeli dokumentumokban megfogható megkülönböztetés - tudtommal - az irodalomban nem szerepel. Nyilvánvaló, hogy itt egy újabb néphullám megérkezéséről van szó, mégpedig egy olyan néphullám megérkezéséről, amelyik vallási vezetői révén már beköltözését megelőzően politikai egyezséget kötött a töröktől való megszabadulást vezénylő Habsburg-hatalommal.^ Persze ennek a jegyzőkönyvnek van egy pikantériája, mégpedig a pócsmegyeri magyaroknak a leányfalusi határrészen tett hatalmaskodásainak kárvallottai a szentendrei rácok, és közöttük azoknak pátriárkája, aki nem más mint Csernovich Arzén "gőrőgh pátriárka". Történetesen ebben az ügyben is levelezik a szentendrei rác bíró az Esterházyak pócsmegyeri uradalmi tisztjével. A másik iratunk a csepelszigeti uradalommal kapcsolatos. Abban arról van szó, hogy az Esterházyak szabályozzák az uradalomba betelepülők helyzetét. 20 A csepelszigeti uradalom esetében tudnunk kell, hogy azt II Ferdinánd 1622. július 5-én kelt levelében Esterházy Pál nógrádi főkapitánynak adományozta. 21 Az Esterházyakat az uradalom birtokában az uralkodók még többször megerősítik. 22 Ugyan a terület török fennhatóság alatt állt, de annak ellenére az Esterházyak a csepelszigeti uradalomból járó jövedelmüket rendszeresen behajtatták. 2 3 Függelék I. Nemes és nemzetes vitézlő András Deák urunk Eszterhasy urunk eó nagysága tiszttartójának, eő kegyelmének nagy böcsülettel adassék Megyeren. Isten sok szerencsés jókkal álgya megh kegyelmedet szívbúi kévánom. Kénszerítettem kegyelmedet (...) ezen levelem által megh találnom édes (...) András Deák úr az mely birtokrészt be járatatott kegyelmed (...) azért szomszédságossan Capitány Ivanj (...) hogy legyen (...) gratie kegyelmednél, bocsássa ki kegyelmed (...) azok a rossz emberek most gyöttek táborba (...), nem tudgyák meddigh tart Szt.Endrei határ privilegis (...) Kegyelmed gratiáját igyekeznyi fogjuk megh szolgálnyi (...) maradván kegyelmednek, mint jóakaró szomszéd úrnak (...) baráttya és szomszédgyajaksa Calimirovich SztEndrei rácz biró. Datum Szt.Endre die 17.9bris '693. 199
