Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)
Szigetszentmiklós - Helytörténeti Gyűjtemény
SZIGETSZENTMIKLÓS HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY Szigetszentmiklós város a Csepel-sziget északi csücskén terül el. Területe. 45,76 km 2 , lakóinak száma 19.409 (1990). A hajdani nagyközség fejlődését a Csepel Autógyárnak köszönheti, mely lakótelepek építésébe kezdett. Határában egy mezőgazdasági Tsz. működött, a lakosság állattenyésztésből, kertészkedésből és gyári munkából élt. A város területe és határa már ősidők óta lakott. A régészeti emlékek a kőkortól az avarkorig megtalálhatók a település határában. A honfoglaláskor Árpád fejedelem és a Megyer törzs tagjai szállták meg a szigetet. A mai köztemető területén kerültek elő a X-XII. századi leletek, az első Szentmiklós falucska ezen a területen feküdt. Szigetszentmiklós első ismert okleveles említése 1264. X. 14-én keltezett csúti adománylevélben szerepel. Első templomát 1264-ben már említik az írások. Ezt a templomot Mátyás király uralkodása alatt gótikus stílusban átépítették. A törökök 1541ben jöttek be Csepel-szigetre. Az 1546-os török adóösszeírás szerint Szentmiklóson 92 adófizető magyar család élt. A település 1570 körül lett reformátussá, első lelkésze Váczi Tamás volt. A török kiűzése után 1700ban 45 családot írtak össze. 1 798-ban új református templomot építettek. A gyakori árvizek, tűzvészek a falut is meglátogatták. A legnagyobb jegesárvíz 1838-ban zúdult a településre, amikor 152 ház pusztult el. Szigetszentmiklós az 1848-49-es szabadságharc idején 248 nemzetőrt ajánlott Kossuth seregébe. Jelentős fejlődést hozott a faluban az 1892-ben megépült HÉV, amely összekötötte Szigetszentmiklóst a fővárossal. Ekkor kezdtek Pestre járni a munkások a gyárakba, a gazdálkodók termékeiket hordták eladásra a pesti piacokra. A település múltját bemutató Helytörténeti Gyűjtemény 1965-ben nyitotta meg a kapuit. A tárgyi anyagot az 1961-ben alakult Honismereti Szakkör tagsága gyűjtötte össze 1964-re, a település 700 éves jubileumi ünnepségére. A szép anyag láttán a falu vezetői épületet adtak a múzeumi tárgyak elhelyezésére és 1965. V. 1-én megnyitották a falumúzeumot. A következő évben, 1966-ban a Kéktói iskola termeiből adtak át három helységet, ahol 19 évig fogadták a látogatókat. A gyűjtemény 1985 nyarán költözött be a mai helyére, az Árpád utca 34. számú, 1 30 éves parasztházba. Itt rendezték be a település 6 ezer éves múltját bemutató kiállítást. Ezt egészítik ki a négy fészerben látható mezőgazdasági eszközök. A Helytörténeti Gyűjtemény kiállításán látható a sóderbányákból előkerült ősállatok csontjai, sok millió éves tengeri kagylók és csigák, az őskori népek emlékeiből kőbalták, kőpengék, bronzkori edények, halotti urnák, őrlőkövek, csonteszközök. A falu középkori múltjának emlékeiből faragott kövek, téglák, régi pénzek, törökkori ágyúgolyók, őrlőkövek. A levéltári ok-137-
