Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Ráckeve - Árpád Múzeum

RÁCKEVE elő. A szórványleletek közül értékes darab a Diocletianus-kori köpenycsattöredék, mely a császárválasztást sűríti tenyérnyi domborműbe. A csontfaragvány keleti munka, a légiósok hozták magukkal. A középkori Puszta Templom alapjait tárták fel Ráckeve északi határában, ahol is római faragott kő került elő. A XII-XIII. sz.-i kolostor-templom oltárát díszíthette az állatokat zenéjével elbűvölő Orfeuszt ábrázoló dombormű, mely a Dunántúlról került a Csepel-szigetre. Érdekessége, hogy a római kőnek keresztény utóélete is volt. A XV. sz.-i lakóház leletmentésekor edényeket, ekevas részeit, kályhaszemeket és ezüst dénárokat tárt fel a régészásó a Szent István téren, az Orvosi Rendelőintézet alapásásakor. A Csepel-szigeten nem alakult ki önálló, csak a tájra jellemző népi kultúra, hanem átmenetet képező lépcsőt alkotott a Kiskunság és a Dunántúl között. A néprajzi gyűjtemény a hagyományos paraszti életmód tárgyi emlékein túl a mezővárosra jellemző kézművesség anyagát is magába foglalja. Ráckeve vonatkozásában gazdag a céhes gyűjtemény. Különösen két céh érdemel említést: a nagy múltú molnár céh és az országosan is kuriózumnak számító paraszt céh. Ráckevén ugyanis 1858-ban egyházi vezetéssel a parasztság is céhet alapított, mely 1949-ig, a Mindszenthy-perig működött. Tárgyi anyagát a kiállításon mutatják be. Az ország utolsó tombácos vízimalma Ráckevén üzemelt. 1962-ben restaurálták, műemlékké nyilvánították, de 1967-ben elsüllyedt, megsemmisült. Mérethű makettje a kiállításon látható. A leggazdagabb anyag a történeti gyűjtemény. Tucatnyi régi fegyver, több antik bútor mellett az újkor relikviái a legértékesebbek. Az alapítványtevő Ács Károly tárgyi emlékei jól egészítik ki a XIX. sz.-i polgárosodó Ráckeve kézzel fogható hagyatékát. Egyleti zászlók és pecsétnyomók, világháborús emlékek és a legújabb kor háromdimenziós hagyatéka találhatók a tárgyi gyűjteményben. Különösen szép anyaggal rendelkezik a történeti dokumentáció. Az iratgyújteményben megtalálhatók a város középkori oklevelei. Az apró - nyomtatvány-gyűjteményben számos illegális röplap mellett különösen gazdag a meghívó-anyag, de talán ennél is nívósabb a múzeum plakátgyűjteménye. Több ezer fényképet számlál a fotótár. A század eleji archív képek mellett történeti értékeket hordoznak a két világháború között készült eseményés portré felvételek, de ma már archív értékkel bír az 1945 utáni anyag is. Napjainkban már csak a múzeumban követhető nyomon a városkép arculatváltozása. Az adattár több száz helytörténeti, néprajzi dolgozatot őriz, alapját képezve a szinte teljes helytörténeti könyvészeti anyaggal a további kutatásnak. A gyűjtemények rendszerezése, feldolgozása teszi lehetővé a tudományos kutató munkát. Számos egyetemi- főiskolai szakdolgozat készült a múzeum anyagára építve. Rövidebb cikkekben ismertetik a Ráckevei Újság ha-125-