Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Cegléd - Kossuth Múzeum

CEGLÉD KOSSUTH MÚZEUM Cegléd elöljárósága néhány helybeli polgár kezdeményezésére 1917ben alapította a ceglédi Kossuth Múzeumot, az ország leggazdagabb Kossuth-ereklye gyűjteményét. Az ügy előterjesztői megérdemlik, hogy nevük itt is megörökíttessék: László Pál tanár, Méhes Sándor gyógyszerész és Sárkány József tanár vetette először papírra a létrehozás tervét. 191 7-ben fogalmazott "Felhívás"-ukban külön feladatként jelölték meg a Kossuth-ereklyék összegyűjtését: "... meg akarjuk vetni alapját Czegléden a Városi Múzeumnak, melyben helyet foglalnának: a város gazdasági és kulturális fejlődését mutató néprajzi és gazdasági tárgyak és eszközök, a történelmi beccsel bíró régi leletek és okiratok, a 48-as időkre vonatkozó emlékek és Kossuth-ereklyék, vagyis mindazok a műkincsek, melyek Czegléd város történelmi múltját, helyi vonatkozásában vagy országos kapcsolatában szemléltetik..." A múzeum gyűjteményét volt mire alapozni. 1848 óta féltő gonddal őrizték a Városházán azt az asztalt, melyen Kossuth szónokolt, aztán az emigrációból Ceglédre küldött leveleit, a turini százak által hozott Kossuthfényképeket, de még a Kossuth-szobor 1902-es avatásakor elhelyezett koszorúk szalagjait is összegyűjtötték. A város országgyűlési képviselője, Kossuth idősebb fia, Kossuth Ferenc, illetve halála után özvegye szintén tekintélyes mennyiségű családi ereklyével gazdagította a gyűjteményt. A legegyszerűbb dolog volt a múzeum nevéről dönteni. Viselje az intézKOSSUTH MÚZEUM -60-