Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Szob - Börzsöny Múzeum

SZOB BÖRZSÖNY MÚZEUM Szob, Pest megye északi részén, az országhatárnál, a Duna partján, az Ipoly torkolatánál helyezkedik el. Területe 20,07 km

2

, lakóinak száma 2747 fő (1990). A község határának 1/3-át erdő borítja, a többi legelő és müveit terület. Határában három bővizű patak, s az Ipoly folyó kedvező települési feltételeket nyújtott. A Duna teljesen szegélyezi a térséget, északról a Börzsöny hegység koronázza és ezen a földtörténeti leg is izgalmas területen minden korban az emberi élet nyomait találjuk. A gazdag természeti feltételek lehetővé tették, hogy az őskőkortól kezdve, az újkőkorban, a réz-, a bronz- és vaskorban települések alakuljanak e tájon. Fellelhető nyomaikból számos lelet igazolja az akkori életmódot. Szob térségét a római civilizáció is megérintette. A Duna szobi partján is állott két őrtorony a quádoktól védve Pannóniát. Mindezt az 1908-ban végzett feltárások bizonyították. A római hódítást megelőzően a vidéken kelták is éltek. A Birodalom összeomlásával a honfoglalást megelőzően avarok települtek le a térségben. A honfoglalástól kezdve mindig lakott hely volt ez a terület. A tatárjárás pusztítása után épülő vár védővonalakból a Zuvár, az Ipolydamásdi vár helye található a környéken. A Börzsöny virágzó reneszánsz műveltségét és településeit a török dúlás tette tönkre, Szob is áldozatul esett. A XVIII. sz.-ban német telepesek keltették életre a falvakat. Az esztergomi káptalan mint birtokos kegyúr, 1 720-ban Nyitra vidéki szloRÉSZLET A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KIÁLLÍTÁSBÓL -139-