Török Katalin - Jurcskó László: Boromisza Tibor 1880 - 1960 (Szentendre, 2012)
Török Katalin: Boromisza Tibor munkássága 1919 és 1953 között
beszélt ő is, de Boromisza javára írta, hogy „típusai csodálatos, zamatos változatokban ábrázolják az ottani népet" és mindegyik pásztor pompás típus, érdemes a megörökítésre.81 Kállai Miklós a hortobágyi anyagot az addigi Boromisza-életműbe ágyazva elemzi és nagy elismeréssel így ír róla: „A modern művészet minden egészséges újítását átviszi a magyar pásztorélet és a legjellegzetesebben magyar tájak ábrázolásába. Ma, amikor a képzőművészet túlontúl sokat foglakozik külsőséges kérdések és feladatok megoldásával. Boromisza belső problémát vetett fel magának, szinte mondhatnók, hogy magyarságának és világnézetének megizmosodását kereste a Hortobágyon és meg is találta. Egészen új hangot, új szellemet vitt a magyar pásztorélet képeinek közlésébe, kifejező hűsége tisztább és világosabb minden eddiginél."82 Az 1920-30-as évek fordulójától Nyugat-Európából, sőt Japánból is egyre több kutató és civil utazó kereste fel az „egzotikus" Hortobágyot. Többüket, például Nils Aberg stockholmi régészt, a hamburgi Seelig művész házaspárt Boromisza kalauzolta a pusztában, akárcsak a japán Fumiko Takebajasi újságírónőt, aki megismerve az egyik pásztort, Csegei Kovács Imre csikós számadót, azt mondta róla, hogy ami józan eszét, megjelenését illeti, ha diplomataruhát adnának rá, akármelyik tárgyaláson leülhetne a zöld asztal mellé. Boromiszának is feltűnt már korábban az általa megismert pásztorok többségének magas intelligenciája, gyors észjárása, szilárd jelleme, és ezeket a karaktervonásokat a portrékon is megjelenítette. A hamburgi Henry Koehn, a német Kutatóintézet és az Afrika Archívum munkatársa 1927 ésl929 között tartózkodott Magyarországon, ekkor látogatott el a Hortobágyra, mint Közép-Európa egyik különleges és természeti-kulturális értékeiben egyedülálló tájegységére. A Boromisza családi archívum több levelet és dokumentumértékű fotót őriz tőle a festőről és különböző pásztorépítményekről. Boromisza Tibor életét végigkísérték író barátok: Tersánszky Józsi Jenő, Hevesy Iván, Kárpáti Aurél, Szabó Dezső, Szép Ernő, hogy csak a legismertebbeket említsük. Mivel már 1909-től évtizedeken keresztül ő maga is sokat publikált különböző lapokban, szerteágazó kapcsolatai alakultak ki újságírókkal, művészeti írókkal, szakírókkal. Szép Ernő magával ragadóan kedves, 1930-ban a Singer és Wolfnernél megjelent könyve a Hortobágyról83 kicsit Boromisza érdeme is. Feszítette a vágy és az állandó szellemi izgalom, hogy új élményeit, tapasztalatait a hozzá közelálló barátokkal, ismerősökkel megoszthassa. Szinte mindegyiküket biztatta leveleiben, jöjjenek el, ismerkedjenek meg személyesen is „a nagy, magyar pusztával". Szép Ernő élt a hívó szóval, leutazott Boromiszához, és ő megmutatott és elmondott neki mindent, ami őbenne addig összegyűlt. A Hortobágy átélésében és mélységeinek megértésében Boromisza szellemi társa Móricz Zsigmond volt, akivel úgy tűnik személyesen ugyan nem találkoztak, de tudtak egymásról. A fáradhatatlan országjárásáról is híres író 1929 őszén vette át a Nyugat szerkesztését. A cívisvárossal, Debrecennel már a húszas évek elejétől kialakult jó kapcsolata és az akkortájt megnyíló Déri Múzeum adta az ötletet egy debreceni Nyugat-szám megjelentetésére. Levelet intézett Ady Lajoshoz, amelyben tanulmányt kért tőle a Hortobágyról, s mivel művészi rajzok megjelentetését is tervezte, felemlítette Boromisza nevét: „A Hortobágynak most nagy festője lett, úgy hallom, Boromisza Tibor, s bizonnyal mások is vannak."84 De nem ez az egyetlen kapcsolódási pont kettejük között, hanem az a számos közös téma, amiről mindketten írtak (meg kell menteni a Hortobágyot és az ottani pásztorkultúrát a végső 81 Kezdi Kovács László: Csoportkiállítás | Pesti Hírlap | Dátum nélküli eredeti újságkivágat (1929. december) |BT-CsA 82 (-): Boromisza Tibor és társai a Nemzeti Szalonban | Uj Nemzedék | Dátum nélküli eredeti újságkivágat (1929. december 17.) |BT-CsA I Az újságkivágat szélére Boromisza Tibor jegyezte fel a cikk szerzőjének, Kállai Miklósnak a nevét. 83 Szép Ernő: A Hortobágy | Singer és Wolfner, 1930 | Utánnyomás: Budapest, 2004 84 Móricz Virág: Móricz Zsigmond szerkesztő úr | 161. o. 156 BOROMISZA TIBOR
