Kopin Katalin (szerk.): Jel - Tranzit. Bartl József kiállítása. Művészetmalom, Szentendre. 2012. november 23 - 2013. január 27. (Szentendre, 2012)

absztrakcióhoz vezető első lépéseket, kisebb térelemként jelennek meg absztrakt struktúrák képein.33 A saját út és látásmód megtalálása a Csepel Galériában rendezett 1976-os kiállításon válik nyilvánvalóvá a nagyközönség számára.34 A népi tárgyakon megjelenő motívumok kiragadása és új kontextusba helyezése jellemzi a tárlaton bemutatott festményeket. Elsősorban a tulipán és a fejfa motívum átiratai, variánsai jelennek meg kompozíciós és térszervező elemként. Az igazi áttörést a Csili Galériában rendezett kiállítás jelentette a művész számára, melyet Keserű Katalin nyitott meg.35 Kiemeli, hogy a formák és színek önálló életre kelnek vásznain, és képi renddé szerveződésük saját törvényeik szerint történik. Keserű elhatárolja Bartl József festészetét az álnépies magyar művészettől, s a szentendrei festészet hagyományához sorolja.36

Összefoglalva Bartl József 1972 utáni festészetének változásait, lassú elmozdulást észlelhetünk képtémáiban és ábrázolásmódjában egyaránt. A csendéleteken eltűnik a konkrét környezet ábrázolása, az enteriőr jelzésszerűvé válik. Miközben egy tárgyat a középpontba helyez, a háttér dekoratív, absztrakt színmezőkből álló képmustrává, hullámvonalak, pöttyök és koloritsávok által határolt felületté alakul. Ezek az absztrakt színmezők válnak a hetvenes évek közepétől a képtér fő motívumává. A mozaikszerű, aszimmetrikus szerkesztésű képstruktúrák, egymásra montírozott motívumrétegek dinamikus, áramló képteret alkotnak. E hullámzó motívumsorból bukkannak elő az első jelek-szimbólumok (tímárjel, kopjafa, tulipán, szív), melyek az életmű további részében meghatározóvá válnak. Bartl így értékeli a művészetében végbemenő változásokat: „Az llosvaival és Karnissal való kapcsolat révén egyértelművé vált, és kikristályosodott saját festői stílusom. Ilosvai kiváló kolorista volt, Korniss festészete a látványtól való elrugaszkodás, az absztrakció irányába tett lépéseim miatt volt fontos számomra. De azért nem szakítottam a látványfestészettel sem, párhuzamosan élt egymás mellett a két festői látásmód. Sokáig éltünk a Képcsarnok számára festett képek eladásából, Klimóval hetente vittük be zsűriztetni a csendéleteinket az Aulich utcába. Ennek köszönhetően nem

Bartl József a mátészalkai gobelin kartonjával Móricz Zsigmond körtéri műtermében, 1980 (Fábri Zsuzsa felvétele)

József Bartl with the cartoon of the tapestry of Mátészalka in his studio on Móricz Zsigmond Circus, 1980 (photographed by Zsuzsa Fábri)

Az elkészült mátészalkai gobelin, 1980, 160x800 cm (Czine Árpád fotója)

The tapestry of Mátészalka, 1980,

160x800 cm (photographed by Árpád Czine)

28 Kántor Andor: A régi művésztelep. In: A Szentendrei Régi Múvésztelep hatvan éve (1928-1988). Szentendrei Képtár, 1988 (Kiállítási katalógus). 8. o.; A Régi Múvésztelep történetéről lásd még: Tóth Antal: A Szentendrei Régi Művésztelep története. In: Uő (szerk.): A Szentendrei Régi Múvésztelep. Corvina Kiadó, Budapest, 1997. 7-88. o.; Verba Andrea: Csoportkép Szentendrével. In: Mazányi Judit (szerk.): XX. századi magyar művészet Szentendréről nézve. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre 2003.75. o.

29 Meghívó a Szentendrei Régi Művésztelep telepgyűlésére. Artchivum

30 Jegyzőkönyv a Régi Múvésztelep tagválasztásáról. Budapest, 1972. január 21. Artchivum

31 A levél Bartl József katalógusában publikálva. In: Bélái György (szerk.): Bartl József 1959-2000. Spectrum Könyvek, Szentendre, 2000.95. o.

32 Tóth Antal: Bartl Józsefnél. Művészet, 1974. 28. o.

33 Gyetvai Tamás: Bartl József műtermében. Ország- Világ, 1975. szeptember, 19. o.

34 Csepel Galéria, Budapest, 1976. november 2-23. Megnyitotta: Zsombok Tímár György.

35 Csili Galéria, Budapest, 1978. február 17 - március 10. Megnyitotta: Keserű Katalin.

36 Keserű Katalin megnyitószövege. Budapest, 1978. február 17. Kézirat Bartl József archívumából.

13