Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)

KORA BRONZKOR

Кг. e. 2700-1700

(Kr. e. 6100-4500)

(Kr. e. 4500-2700)

(Kr. e. 2700/2500-800)

késő rézkor egységes kulturális tömbjének felbomlásával a Kr. e. 3. évezred közepe táján megbolydul a Kárpát-medence, és a tárgyi emlékek nagyarányú népmozgásokról tanúskodnak. A korszak elején a déli hatások a mérvadók, a Szlavóniában élő Vucedol-kultúra népe alkalmazta először a magas színvonalú bronzöntést, és a tőle északra elterülő, díszítésművészetében vele szoros kulturális kapcsolatban lévő Makó-kultúra népének szórványos emlékei megtalálhatók megyénk területén is.

A Makó-kultúrának több irányból érkező népcsoportok vetnek véget. A Balkán felől a Somogyvár-Vinkovci-kultúra népessége foglalja el a Dunántúlt, míg az egész Nyugat-Európában elterjedt Harangedény-kultúra a Bécsi-medence felől, a Duna vonalát követve egészen a Csepel-szigetig hatol előre. Ez utóbbi csoport előrenyomulását feltehetően a dunai átkelők ellenőrzésének a biztosítása motiválta, lelőhelyeik szerte Európában több évezredes átkelési pontokon koncentrálódtak.

Ezekkel a mozgalmakkal egy időben alakult ki a nagyrévi kultúra, melynek az Alföldön látványos településhalmai, teli települései helyenként 2 méternél is vastagabb rétegben őrizték meg a korabeli településen idővel egymásra épített házak nyomait. Míg megyénk délkeleti részén e kultúra emlékeivel találkozunk, addig északabbra, a Tápió völgyében és tovább

már a szomszédos és időnként ellenséges hatvani kultúra telepesei éltek hasonló településhal-2. mokon valamint magaslati telepeken.

• Czene András

Képek:

1. Aranymedál egy budakalászi urnasírból

2. Harangedény festett geometrikus díszítéssel Budakalászról

3. Bronztőr Budakalászról

4. Csontvázas sír Budakalászon, lábhoz helyezett edényekkel

5. Bronztű Biatorbágyról (Mocsaras-dűlő)

6. Makó-kultúra edénye Biatorbágyról (Szarvasugrás)