Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
О megye területéről - egy 1993-ban zárult adatgyűjtés szerint - 203 lelőhelyről ismerünk avar kori települést, és 124 lelőhelyről ugyanilyen korú temetőt, illetve temetőrészletet. Az azóta végzett nagy ásatások, leletmentések egyrészt nagyobb összefüggő területek kutatásával jól dokumentált részletmegfigyelésekkel (Cegléd, Maglód, Pilis, Budakalász, Biatorbágy, Budaörs, Ócsa, Nagytarcsa, Páty, Pusztazámor, Vác), másrészt különleges, szép és jelentős sírleletek (maglódi nemzetségfői sír - MNM) előkerülésével gazdagították e korszakról meglévő ismereteinket. 568-ban ázsiai eredetű nomád népcsoport foglalta el a Duna-Tisza vidékének központi területeit. Ázsiai gyökereikre utalnak a legkorábbinak tartott ún. máglyasírok (pl. Abony, Mikebuda, Pilisborosjenő, Szigetszentmiklós) leletei, a kis mélységbe ásott megégett lándzsák és lószerszámok. A 7. században - mivel a nagy távolságokat bejáró vándorló nomád életmódnak nem volt tere a Kárpát-medencében - kialakultak állandó falvaik is, melyekben a fegyveres köznép élt, feltehetően nagycsaládi-nemzetségi szervezetben. A sereg derékhadát alkotó kopjás-páncélos nehézlovasságot könnyűfegyverzetű lovas harcosok és őket kísérő gepida és szláv csapatok egészítették ki. Avar kori germánok jelenlétére a budakalászi, szlávokra a vác-kavicsbányai és szigetszentmiklós-hárosi temetőben utalnak leletek, illetve temetkezési szokások. A korai avar kor legelőkelőbb képviselőinek hagyatéka (pl. aranyveretes kard Nagykőrösről, Zsámbokról, a Csepel-szigetről, arany fülbevalós sírok Szentendréről, bizánci luxuscikkek - amphora Dányról, ezüst- és vörösréz berakásos vadászjelenetes rézkorsó Budakalászról) arról tanúskodnak, hogy Pest megye egykori területe az Avar Birodalom központi szállásterületéhez tartozott. A 7. század 60-70-es éveiben új viseletek, tárgyak, újfajta fegyverek és nem utolsósorban az avar településterület megnövekedése arra utal, hogy átrendeződött az Avar Birodalom. Pest megye területe, amely korábban a Duna-könyök vonaláig észak felé peremterülete volt az avar településterületnek, ekkor beljebb került attól. Az új északi határvonalat - ezen a szakaszon - lényegében a Garam folyó vonala alkotta. Új települések jöttek létre és ezek lakói új temetőket nyitottak (Hernád, Nagykőrös, Száraz-dűlő, Üllő-Disznójárás, Váchartyán stb.), máshol „felülrétegezték” a meglévőket (pl. Bugyi-Ürbőpuszta, Budakalász). Ezt a korszakot a legjellegzetesebb tárgytípusai, az öntött bronz övdíszek díszítési módja alapján griffes-indás kultúrának is nevezik. Többnyire erre az időszakra keltezhetők a korszak (nagyobb részükben csak terepbejárásról) ismert településrészletei, például Cegléd, Nagytarcsa, Ócsa, Veresegyház is, amelyek letelepült, földműveléssel foglalkozó népességről tanúskodnak. • Simon László Képek: 1. Fából esztergált, bronzveretekkel díszített amulettkapszula Budakalászról (rekonstrukció: Bruder Katalin) 2. Öweretek a maglódi, nemzetségfői sírból 3. Gyöngysor a budakalászi temetőből 4. Fegyveres férfi sír Budaörsről (Kamaraerdei-dűlő) 5. Arany, granulációs technikával díszített fülbevalópár a pátyi avar temetőből (Malom-dűlő) AVAR KOR Kr. u. 568-81 1/829
