Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Korkes Zsuzsa: Ajándékozási szokások változása a Galga menti lakodalomban
A bokor szálai lelógtak a kendőről. A legény anyja világos nappal, szépen felöltözve ment el a jegykendőért és két tenyerén tartva, hogy mindenki jól megnézhesse, vitte haza. Ha a jövendő anyósnak tetszett a lány, akkor nagyon dicsérte útközben a jegykendőt, de ha nem tetszett, akkor csak ímmel-ámmal mondta rá, hogy szép.6 A zömében szlovákok lakta Domonyban az eljegyzést a lányos háznál tartották, mindig szombaton, kb. egy hónappal a lakodalom előtt, melyen részt vettek mindkét részről a szülők, a násznagyok és a testvérek, a zenét a vőlegény fogadta. A menyasszonyos háznál készítettek 7-8 batyut. Az egyikben volt egy üres kalács, a másikban sült hús, rántott hús, fasírt, sütemények, egy tál rétes és az egyik batyuba tették a fejkendőt zálogba. Ha szétmentek a fiatalok, akkor a kendőt nem kapta vissza a lány. A batyukat az eljegyzés után zenekísérettel vitték át a vőlegényes házhoz. Az ételt aztán szétküldték a legközelebbi rokonoknak. Úgy készítettek főleg süteményt, hogy akit meg akartak hívni a lakodalomba, annak jusson. Akinek nem vittek, az már tudta, hogy őt nem hívják majd meg. A lányos háztól szintén küldtek szét süteményt mindazoknak, akiket meg akartak hívni a lagziba. Az eljegyzési kendő fontos szerepét mutatja az is, hogy ajegyesség felbomlása esetén, mint ajegyesség legfőbb szimbólumát igyekeztek csúffá tenni.7 A legény kapcának használta el a kendőt vagy széttépte, és a kerítésre tűzte. Zsámbokon, ha a lány felbontotta a jegyességet, akkor a szüleinek minden költséget meg kellett téríteniük, amit a legény szülei a lakodalomra fordítottak.8 „A lakodalom több szakasza azt a célt szolgálta, hogy az új fiatal pár anyagi alapjait megteremtse, a közös terheket könnyítse, önálló vagy a szülőkkel közös gazdaságban viszonylagosan különálló háztartásuk vitelének feltételeit biztosítsa. A hagyományos népi társadalom különböző módokon sietett az új család segítségére.”9 Vendégek ajándékai Hévízgyörkön az 1940-es években a vendégek a lakodalom napján vitték el a süteményeket, herőkét, pampuskát, egy kis gyúrt süteményt, kelt rétest. A közeli rokonok adtak a menyasszonynak egy-egy fejkendőt, a vőlegénynek egy tálat vagy két bögrét. Más adat szerint minden vendég vitt egy tyúkot, egy tál süteményt és egy liter bort. Később jött már csak szokásba, hogy a vendégek valamilyen ruhafélét vagy kendőt ajándékozzanak a menyasszonynak. Hasonló szokás élt Domonyban is, ahol a menyasszony egy kendőt vagy egy reklit esetleg szoknyát, a vőlegény egy inget kapott. A vendégek a lakodalomba vittek egy tyúkot és rokonsági foktól függően 2-5 liter bort. Túrán a meghívottak szalvétára ráfűztek 5-6 kalácsot és úgy mentek a lagziba. A 70-es években majdnem mindenki vitt egy-egy tortát, a közelebbi rokonok tyúkot-csirkét is szoktak adni, ritkábban sült, többnyire élő állapotban. Néha rátették egy tálra a sült tyúkot, és tetejére rakták a süteményt.10 6 Lapu Istvánná: Viseletek és szokások Zsámbokon. Múzeumi Füzetek 33. Aszód, 19S6. 87. 7 Gulyás Éva: A jegyajándékok jellege, változása az Alföld középső részén. In: Lakodalom, Folklór és Etnográfia 9. Debrecen, 1983. 365. 8 Lapu I. i. m. 90. 9 Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981.386. 10 Schram Ferenc: Túrái népszokások. Szentendre, 1972. 113. 423
