Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Selmeczi Kovács Attila: A rávágó kaszálástechnika elterjedése az Alföldön
során a marokszedésre kezdettől kampót használtak az asszonyok.27 Kiskunhalason (Jász- Nagykun-Szolnok m.) 1875 után kezdtek áttérni a gabona rávágására, előtte a rendrevágó, de már kévéző betakarítás volt szokásban.28 Kisújszálláson az 1890-es évek elején ugyan még rendre vágták és favillával szedték fel a gabonát, azonban ekkor történt a gyors átállás a rávágásra és a sarlóval, ill. a kampóval végzett marokszedésre. Az új metódust a mezőkövesdi és palóc aratómunkásoktól és a részben már előbb áttért környékbeliektől lesték el.29 Hasonló módon és időben következett be Kunhegyesen is a rávágásra való áttérés.30 Mezőkovácsházán (Békés m.) az uradalom 1900-tól megkövetelte a gabonaneműek rávágását.31 Karcagon a paraszti emlékezet úgy idézi a 19-20. század fordulójának idejét, hogy amit cséplőgéppel csépeltek, azt rávágták és kévébe kötötték.32 Tiszasüllyön (Jász-Nagykun-Szolnok m.) a marokszedő kampó, a kuka a századfordulón került használatba a rávágással együtt.33 Dobozon (Békés m.) „a falubeliek az 1900-as évek táján - az uradalomban látott példa nyomán - megkezdték a gabona rávágását és kévékbe kötését. Eleinte a gabonát még levágták ugyan, de villával már kévékbe rakták. Csak később vágták rá a gabonát, de ekkor már kákával szedték a markot”.34 Az új aratástechnika elterjedése a 20. század elején vett nagyobb lendületet. Amint Györffy István tudósít, Kiskunfélegyházán 1908 óta vágnak rá. Kecskeméten még nem szokásos, Nagykőrösön már mindenki rávág.35 A Tiszántúlon is a század eleje az új aratástechnika térhódításának az időszaka. Debrecenben és környékén az 1910-es években terjedhetett el ez a kaszálástechnika a marokszedő eszközök tanúsága szerint.36 Orosházán (Békés m.) a búza rávágása ugyan már a századfordulón előfordult, de csak 1914-től vált általánossá, az árpát 1912-1913-tól kezdték rávágni, ami 1925-re lett szokásossá.37 38 Vésztőn (Békés m.) az 1920-as években terjedt el a rávágás. Ezzel kapcsolatban Nagy Gyula az új munkatechnika átvételének jellegzetes példáját közli: az első világháború ideje alatt „a debreceni kórházban a katonák vitatkoztak egymással, hogy melyik vágási mód jobb. A vésztőiek a kivágott rend mellett kardoskodtak. Úgymond azt villával könnyen lehet szedni, és nem hordja úgy a ruhát. A zsákaiak, furtaiak és a Debrecen környékiek azt állították, hogy kákával szebb kévéket lehet szedni és nincs annyi kaparékja. így aztán az 1920-as évek elején elkezdték a búzát és rozsot rávágni. Pár év múlva mindenki rávágott.”u Mezőtúron (Jász-Nagykun-Szolnok m.) is csak az 1920-as évek óta gyakorolják a rávágást, és ezzel együtt a kákó használatát.39 Hagymási Sándor szerint „A mezőtúri aratásban a rávágás vált hagyományossá. Tisztább és gazdaságosabb munka a rendre- Vágásnál. Állítják: jobban szalad a kasza a rávágásnál. Haladósabb, mert itt nagyobbat lehet a kaszával fogatni, úgy mondják: haraptatni. A marokszedő a rendet majd egy szálig 27 Boross Marietta 1974. 225-226. 28 Tálasi István 1977. 207. 29 MN A 154/b. Csalogh Zsolt gy. 30 MNA 142. Csalogh Zsolt gy. 31 Balassa Iván 1985. 176. 32 Bellon Tibor 1973. 146. 33 MNA 131. 34 Nagy Gyula 1959. 15. 35 Györffy István 1928. 8. 36 A Déri Múzeum gyűjteményében lévő legrégebbi marokszedő kampók datálása 1901—1910 közötti. 37 Nagy Gyula, Orosháza levélbeli szíves közlése, 1976. október 26. Ameddig lóval nyomtattak, rendre vágták a gabonát. Nagy Gyula 1965. 138. 38 Nagy Gyula 1973. 461. Hódmezővásárhelyen is azt tartották, hogy „a rávágás tökéletesebb”. Nagy Gyula 1963. 42. 39 MNA 144. Csalogh Zsolt gy. 277
