Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Földművelő gazdálkodás - Szabó István: Besenyszög gazdálkodása a XX. században egy paraszti önéletírás alapján

1939. május 10-én ötödmagammal megalakítottuk a tejcsarnokot. Rövid idő alatt már százötven tagja volt. 1939. október elsején már tej szövetkezetté alakult, majd kétszáz taggal. Az első vezetőséggel az átalakulás azért vált szükségessé, mert így tagjai lehettünk a szolnoki központnak és így stabilizálódott a tej árfolyama tartósan. És ekkor szavazás alapján a közgyűlésen választottak pénztárossá, aminek végtéig voltam a pénztárosa.

1942-ben mivel a zsidó törvény már életben volt, így a Csótó-féle földet parcellázta az elöljáróság portának és ami portának nem kellett, azt kiadta kishaszonbérletbe. Ebből nekünk is jutott 3 kh. Ezen a területen lett 39 mázsa búza, amit vetőmagnak hagytam. Ez külön volt rakva, 4-ével volt kötve. Ezekben az években mindig felül volt 100 mázsán a búzatermés is. Utána a tavaszi kukorica a kocsi számára. Ekkor már felszaporodott a jószágállomány is, volt mindenkinek mit csinálni. Ezért a családnak az eleje kivette részét ezekből a dolgokból és idehaza a portán minden évben volt mit csépelni a kis motornak.

Danyi István megbecsült tagja volt a faluközösségnek, az egyházközösségben, a Hitelszövetkezetben a Fogyasztási Szövetkezetben is vezetőségi tagként működött. 1945-ben a Földosztó Bizottság is tagjául választotta.

1945 márciusában jött egy értesítés, hogy községi gyűlést kell tartani és meg kell választani a Földosztó Bizottságot. Minden ezer holdra egy választottat és egy öttagú intéző bizottságot az ossz létszámból. Mivel a besenyszögi határ 32 ezer kataszteri hold volt, 32 embert kellett a gyűlésnek jelölni, és ebből kellett az öttagú intéző bizottságot választani. Én is bele estem a harminc választottba, onnét pedig az ötös ügyintéző bizottságba. Ez az ötös bizottság intézte az egész földosztást. Csak ha valami probléma volt, akkor hívtunk össze 32 személyes gyűlést. Ekkor úgy szólt a földtörvény, hogy minden olyan földbirtokot, amit elhagytak, vagy akinek nem élethivatása a föld, igénybe lehet venni 50 holdon felül pedig minden birtokot. A törpe birtokot, ami az agrár kisparasztság nagy részét jelentette, 15-20 holdig ki kell egészíteni. Minden mezőgazdasági cseléd benyújtott igénye szerint.

Mivel én már akkor a postát hordtam és minden héten kétszer Szolnokra kellett menni, négy napon át meg a földosztásban részt venni, ez igen nagy munka volt.

Több helyre ki lettem rendelve földosztásra. Nagyon sok embert láttam boldognak. Mikor arra került a sor, hogy ez a tiéd, üsd le a karót, akkor úgy éreztem, hogy nem vagyok fáradt a sok éjszakai munka után, amit éveken keresztül végeztünk.

Mivel nekem is 9 kh hold volt, én is igényelhette 11 kh-t. Ebbó'l 3 kh a tanítóföldből lett, mert a rendelkezés úgy szólt, hogy a bérlőnek ugyanabból kell kiadni, mint akit bérelt. De mivel a község alatt volt, ezért csak részben lehetett kiadni. A többi így jutott ki a székes káptalan területéből, ami kitett 8 kh szántót és egy porta helyet (1 kh volt).

Ezen a területen huszonkilencen kaptunk földet.

Amikor a gazdálkodás menete megváltozott, nehéz volt megszokni. Kivált az öregebbeknek. Én, mivel több foglalkozásom volt, hamar átismertem magam benne és nálam nem volt zökkenő. Mivel a kötött gazdálkodást jobban lehetett alkalmazni ha egy területben volt a használt föld és így jobban belterjessé lehetett formálni, hasonlóan a régihez, úgy határoztunk a feleségemmel, meg a családdal - mivel ekkor

287