Molnárné Hajdú Margit: Vezető a Nagytarcsai Falumúzeum kiállításaihoz (Szentendre, 1977)

kötélbe tevését a sarló segítségével végezték. Ez rendszerint a parasztasszony vagy a nagylány feladata volt. Az előre megcsavart kötelet a levágandó gabona mellett a gyerek is leteríthette. A felszedett, kötélbe rakott gabonaköteget (markot) az arató férfi kötötte kévébe, amíg a rend végétől visszament az újabb rend kezdési helyére. (A rendet kezdeni mindig ugyanarról az oldalról lehet.)

A tarlót a nagy tarlóg er ebly év el felgereblyézték, hogy se kalász, se szalma ne maradjon ott. A felgereblyézett kuszát favillával szedték fel.

A keresztekbe rakott gabonát vendégoldallal megszélesített szekéren hordták haza a szérűre. Ott asztagba (nagy kazlak) rakták, itt várta meg a cséplést.

Amíg nem géppel (1920-as évekig) csépeltek, a szérűn nagy köralakú területre rakták a búzát (kalászszal a kör közepe felé) és lovakat járattak rajta körbekörbe. A lovak lábanyomán kipergett a kalászból a mag.

Favilla Rugdalógereblye

A favillával forgatták, majd leszedték vele az üres, kicsépelt szalmát. A mag tetején maradt tör eket a görbefogú rugdalógereblyével választották szét a

20