Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SZÉKELYNÉ KÖRÖSI ILONA: Utazás, közlekedés, árubeszerzés Szilády Károly konceptjeiben (1841-1871)

lotta számára Kecskemétet. (A szomszédos Nagykőrös is szóba került.) A kecskeméti nyomdáról szóló privilégiumot 1841 októberében vehette át.

2 A pápai üzleti ügyek intézése közepette, akkor már beteg feleségével és két gyermekével 1841 májusában költözött Kecskemétre. Az 1841. júliusl-én tartott avatóünnepséget és nyilvános bemutatót követően rövid időn belül kialakult a nyomda köré csoportosuló rangos helyi és országos szerzőgárda és a megrendelők köre. A nyomdában az első időszakban főként tankönyvek és egyházi vonatkozású könyvek készültek. Födős László helyi református lelkész Papi dolgozatok címmel adott ki sorozatot. A református főiskola tanárai közül Szilády gyakori vendége volt Tatai András, Tomori Szabó Sándor, Vállaji Sipos Imre, Horváth György műfordító, Horváth Döme műfordító. 1842-ben a nyomdában készült a főiskola Calliope című önképzőköri diáklapjának fejléce. 1843-ban a főiskolán tanuló Jókaival és a vándorszínészként Kecskeméten tartózkodó Petőfivel is kapcsolatba került Szilády: Ács Károllyal közösen egy kötetet szerettek volna kiadni, amelyet azonban Schembera Kalazantius József piarista cenzor nem engedélyezett Petőfi Disznótorban című verse miatt.

3 A következő években kialakult szerzői, megrendelői és levelezői körből álljon itt néhány név, természetesen a teljesség igénye nélkül: Abonyi Lajos, Ács Károly, Ács Zsigmond, Arany János, Bajza József, Ballagi Mór, Bátky Károly, Bélák József, Fáy András, Kubinyi Ágoston, Kuthy Lajos, Lauka Gusztáv, Losonczy László, Nagy Ignác, Sárossy Gyula, Szabó Károly, Szerdahelyi Kálmány, Szász Károly, Szilády Áron, Szilágyi Sándor, Toldy (Schedel) Ferenc, Vadnay Károly, V Vahot Imre, Vári Szabó Sámuel, Warga János, Petőfi, Jókai. 1846-ban Szilády Károly a nyomda termékeivel részt vett az országos iparműtárlaton, a Védegylet kiállításán, ahol bronzérmet nyert. Ugyanebben az évben könyvkereskedésre is engedélyt kapott. Az eltelt néhány kecskeméti év alatt számos pesti megrendelésnek tett eleget, és ismét felvetődött, hogy Pesten folytatná a mesterséget. Mint Schedel (később Toldy) Ferenchez küldött egyik levelében írta, a tiszta papírt tetemes költséggel szállíttatja Pestről, majd nyomtatás után vissza. Schedel Ferenc és Schedius Lajos a Magyar Tudós Társaság részéről pártfogolták az ötletet és támogatták Szilády kérvényét a nyomda Pestre való áthelyezéséről. Az engedély megadását kérő levelet huszonötén írták alá, többek között Jerney János, Bajza József, Fogarasy János, Flór Ferenc, Garay János, Fáy And2 Az V. Ferdinánd király által aláírt, latin nyelvű privilégium a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában található. Lapjainak reprodukcióját közölte: TÓTH Sándor - KRISTON Szidónia (szerk.): Szilády Károly emlékkönyv. Kecskemét: Petőfi Nyomda, 1981. 245 p. 3 OROSZ László: Kecskemét irodalmi öröksége. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft. És a Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990. p. 38-40.