Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Alkalmazott grafikai tevékenysége

Könyvborító, 1940-es évek Bélyegtervek, 1942 Gallé Tibor festőiskolájának ex librise, 1941 Utcatábla, 1942 Egyik alapító tagja volt A Magyar Könyv- és Reklámművészek Társa­ságának. Számos könyv- és reklámművészeti tárlaton vett részt, többek között a párizsi Livre dArt világkiállításon. 181 A harmincas évek második felétől plakátjai már klasszikusabb felfogás­ban készültek. Ilyen például az 1937-es Liszt Ferenc emlékév plakátja. Jeges Ernő a tiszta vonalvezetéssel megrajzolt zeneszerző alakja mögé egyik főművének kottaképét helyezte el. A Báró Eötvös József Collegium számára készített hasonlóan tiszta, egyszerűsége mellett mégis látványos pecsétet és levélpapír díszt. Díszalbum borítókat is tervezett. Mint korábban említettük az első ilyen munkája a Szentendre Díszpolgári Oklevélalbum volt, és ő díszí­tette a XI. Pius pápának átnyújtott album címlapját is. 1934-ben készült Bethlen István számára az a díszkötés, amelynek előtábláján a művész által kézzel festett, szignált díszítés, középen az ajánlás szövege, felette Bethlen címere, és kétoldalt virágmotívumokkal övezve nyolc miniatűr látkép látható. 182 A harmincas években Jeges Ernő a Magyar Posta pályázataira több bélyegtervet is benyújtott, sajnos egy sem valósult meg közülük. Ezek között találunk olyat, amely festményeinek hatását tükrözi, és vannak finom vonalvezetésű, rajzos megoldású változatok is. Tervei közül ki­emelkedik az Árpádházi Szent Margit szentté avatásának alkalmából, illetve a korai plakátjainak stílusában készített Repülő Alap sorozat. Emellett számos könyvborító művészi megtervezése fűződik nevéhez. Az egyre jobban letisztult klasszicizáló formavilág ezeken is feltűnik. Utolsó ilyen jellegű munkája - kifejezetten Kodály Zoltán kívánságára - a Kórusok kötet borítójának a terve volt. Művészi betűírást, plakát- és reklámtervezést tanított Gallé Tibor 1935-től működő festőiskolájában, amelynek ex librisét és meghívóit is ő tervezte. A negyvenes évek első felének legérdekesebb munkája a főváros meg­bízásából készített történelmi múltú utcák úgy mint - Régiposta, Sütő, Aranykéz, Curia, Fehérhajó, Szép, Kígyó, Molnár, Képíró, Sörház - ma is meglévő művészi jelzőtábláinak megtervezése volt. Maguk az utcane­vek is beszédesek, így a mozaikokból kirakott táblák képei és szövegei is arra reflektálnak. Csak néhány példát említve: a Sütő utcain egy huszárkatona kenyeret lapátol a kemencébe, a Régipostain egy lovon ülő kucsmás, kürtös postás, a Sörház utcain egy sörfőző műhely, a Fe­hérhajó utcain vitorláshajó látható egy sárga épület előtt. A negyvenes évek második felének legszebb plakátját az angol követség megrendelésére készítette. Az Angol Színházművészeti Kiállítás plakát­ján kellemes összhangot teremtenek a vörös-kék színek, a karcsú, fi­nomrajzolatú betűk és a kosztümös figura eleganciája. 181 Párizs, Palais des Beaux Arts. 1931 szeptember 182 Bethlen István számára készült díszkötés. 1934, Burda Antikvárium katalógusában. 19. Ajánlójegyzék, Beesés nyomtatványok és kéziratok. 1487 - 1994. 66. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom