Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)
Egyházművészeti kompozíciók 1945 előtt
A dr. Haász István tábori püspök megrendelésére készített Sze^f Imre halála oltárkép kompozíciós felépítésében a fűzfői falkép változata, az Arpádházi Szent Erzsébet kiűzetése Wartburg várából című jelenetet Jeges Ernő később újra megfestette a budapesti Tövis utcai Kapisztrán Szent János plébániatemplomban. 174 A két változat közötti különbség érdekessége, hogy az elsőn három gyermekkel, míg a másodikon négy gyermekkel menekül Erzsébet. A kép főtengelyét a Keresztfa adja, amelyen a szenvedő Krisztus látható. Erzsébetnek, és esőverte, szélfútta köpenyébe csimpaszkodó gyermekeinek zárt egységet alkotó csoportja csak a szenvedő Krisztussal tart kapcsolatot, hátrahagyva a többi mellékszereplőt. A deáki plébániatemplom szentélyapszisában ma is meglévő szekkók megtervezésekor Jeges Ernőnek alkalmazkodnia kellett Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás kéréseihez, aki mint a település szülötte, különös figyelmet fordított ennek az épületnek a díszítésére. Gerevich Tibor irányításával 1940-41-ben restaurálták a románkori templomot, amelynek külső és belső vakolatait nagyrészt teljesen felújították. Jeges Ernő mellett Kontuly Béla is részt vett a díszítőmunkákban, ő készítette a diadalív és a Szent István kápolna belső falfelületeit borító falképeket. A háromhajós templom főapszisában Mária megkoronázása, a baloldaliban az Angyali üdvözlet, a baloldaliban pedig Mária és József eljegyzése látható, mindhárom mögött homogén napsárga háttér. Jeges Ernő szerette volna feltüntetni a deáki templomot, és annak környékét a figurák mögött. Mária és József eljegyzésének tervében még szerepelt az esztergomi bazilika, mint ahogyan az Angyali üdvözlet hátterében a deáki templom. Serédi Juszitián levélben tiltakozott mindkettő ellen azzal érvelve, hogy a bibliai események nem Deákiban és nem Esztergomban történtek, ezért semmi ok feltüntetni olyan részletet, amely ezekre a helyekre utalt volna. 175 Ugyanígy a Mária és József eljegyzése jeleneten pontosan meghatározta, sőt le is rajzolta, hogy mit viseljen a zsidó főpap: egy négyszög alakú és nagy ékkövekkel díszített mellényt, amely a négy sarkára illesztett szalaggal van a testhez, illetve a ruhához erősítve. A főpap süvegét is pontosította, hogy hasonlítson inkább az alacsony püspöksüvegre, kissé befelé hajló csúcsokkal, színe pedig ezüstszürke legyen. Az ő kérésére kerültek az eredetileg a főapszisba tervezett evangélista szimbólumok a mellékapszisokba. A budapesti Törökőri Lisieux-i Szent Teréz templomának szentélyképét Kopp Jenő a művész egyik legsikerültebb, legkiérleltebb munkájának tartotta. 176 Talán azért is, mert jobban tetszett neki az a megoldás, hogy Jeges Ernő a jelenetet nyitott és levegős háttérbe helyezte, nem zárta le síkokkal. A kép középső függőleges tengelyébe az álló Jézus, és a szent alakja került, körülöttük gazdag redőzésü ruhákban angyalok, lent pedig hivők, kétoldalt egyházi méltóságok szerepelnek. Középen egy bazilika épülete látható. Ez az ábrázolástípus jellemzi majd az 1945 utáni időszak egyházművészeti képeit is. Érdekesség azonban, hogy az ide szánt terve alapján készített egy olyan kompozíciót is, amelyen a stilizáltabb és néhány ornamentikával díszített környezetben csak a szent álló alakja szerepel. Árpádházi Szent Erzsébet kiűzetése (a Budavári Helyőrségi Kápolna oltárképe), 1940 (kat. 366.) Deáki, a Szűz Mária plébániatemplom szentélyének falképterve, 1941 (kat. 383.) 174 Mindkét mű temperaterve megtalálható a Kiscelli Múzeumban. Szent Imre siratása, 1940. karton, tempera, 500x470 mm, J.j.l. Festette Jeges Ernő Bp. III. Barlang utca, BTM Fővárosi Képtár, Ltsz. 51.120. Árpádházi Szent Erzsébet kiűzetése, karton, tempera, 463x343 mm, „dr Haász István tábori püspök megrendelésére a budavári helyőrségi templom részére / tervezte: Jeges Ernő - 1940 tavaszán - Budapest - dr. Mihalik Sándor kedves barátomnak baráti szeretettel a kassai szép napok emlékére a szerző" BTM, Fővárosi Képtár, Ltsz. 51.148 175 Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás 1941. január 9-én kelt levele. Jeges-hagyaték. 176 Kopp Jenő: Jeges Ernő. Szépművészet. 1944. október 301. o.
