Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)
Franciaországi utazás - Párizs, Barbizon
Megérkezése után pár nappal már rajzaival tudósított Bethlen István párizsi tanácskozásáról. 42 Párizs külvárosában talált műtermet. Itt Jakab Ferenc fafaragó székely diákkal lakott együtt. Jeges rendszeresen látogatta a Julian Akadémiát, erről az intézmény igazgatója igazolást adott. 4í Ebből a dokumentumból tudjuk, hogy Jeges Ernő két művet vitt magával Párizsba. Ezek közül a Zsuzsanna a fürdőben című kompozíciót és egy Párizsban festett önarcképet 1923-ban mutatta be a párizsi Szalonban. 44 Erről több hazai lap is tudósított azzal a szenzációval, hogy a háború után Jeges Ernő volt az első magyar művész, akinek képét kiállították a Tavaszi Szalonban. 415 Párizsban több pártfogóra is talált. Előkelő vendégei és megbízói voltak, így többek között Bánffy gróf, Korányi báró. Halmos Károly bankár, Broghly herceg, akinél két említett képét elzálogosította és ennek fedezetéből tudott műtermet bérelni és modellt fizetni. így adódott végül arra lehetősége, hogy nagyméretű képet festhessen. Az Egy szerelem szimbolikus története című festményéről csak egy fotó maradt, de így is felismerhető, hogy a műalkotás többidejű cselekvéssorozat ábrázolásával mutatja be a szerelem kezdetét, kibontakozását és elmúlását. 46 Az 1924-es párizsi Szalonban bemutatott művet Tolnay Károly így jellemezte: „Jeges egy sötét tónusú, mélyen átérzett kompozíciót állított ki: Historie symbolique d'un amour címmel. Középen komoran, elgondolkozva ül a festő, körülötte távozó nők és messze a csalogató gazdagok fehér palástban. A művész szerelmének szimbóluma, több: fájdalma és sírása. Jeges Ernőnek, aki már közel két éve él Párizsban, igen szép sikere volt ezzel az új alkotásával, amely fordulópontot is jelent fejlődésében. Ez az első nagyobb kompozíciója. Rajzban és elképzelésben igen szép ez a munka, ha talán színben hagy is hátra még kívánnivalókat." 47 Jeges Ernő több mint két hónapig dolgozott ezen a munkán, és élményeiről így számolt be Deli Antalnak: „s bárha nem is úgy sikerült a képem, ahogy elképzeltem mégis megelégedettnek érzem magam - mert dolgoztam. Azt hiszem sokat tanultam ezen a képen - főleg azt, hogy nagy képet nem jó, nem kellemes festeni, s majdnem azt, hogy nem szabad (... ) Egyetlen megnyugtató dolog rám nézve, hogy intencióim becsületesek voltak. Ha azt majd a kép láttakor konstatáljátok ti is, akkor meg leszek nyugodva végleg." 48 Egy szerelem szimbolikus története, 1924 (kat. 88.) 42. Az F.sl. 1923. dec.18. 3. 0. Cím: Jeges Ernő rajzai. Bethlen István párizsi tanácskozásairól. A városháza nagy szalonja, ahol a bizottsági üléseket tartják. Branting. a Népszövetség elnöke. Drummont. főtitikár. Lord Robert Cecil. Benes és Robert Cecil tanácskozik 43 A Julian Akadémia igazgatója igazolta, hogy Jeges Ernő az Akadémia tanulója. A művésznek nyilatkoznia kellelt arról, hogy a Magyarországról magával hozott képek nem értékesítés, hanem a festészetben eddig elért eredményeinek értékelése céljából vannak nála. 44 Zsuzsanna a fürdőben című képe Broghly herceg (Párizs) tulajdonába, míg az Önarckép kassai magántulajdonba került. 45 Az Est. 1923. április 15. 8. o. „A Tavaszi Tárlatra beküldött képek elbírálása most történt meg. A zsűri döntésének érdekessége, hogy a háború óta első ízben és a volt ellenséges államok közül elsőnek fogadia el egy magyar festőnek, Jeges Ernőnek két figurális képét." 4í> SZEM Adattára. Ltsz.: K 67.998.1/25. 47 újságcikk: Tolnay Károly: Beszámoló az idei párizsi tavaszi tárlatról. 3-4. o. „Magyarországot Jeges Ernő és ifj. Glatter Gyula képviselik." 48 Id. 37. sz. jegyzet.
