Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Franciaországi utazás - Párizs, Barbizon

Franciaországi utazás Párizs, Barbizon Szakállas önarckép, 1924 (kat. 92.) Olvasó abbé, 1923 (kat. 74.) Jeges Ernő Danaé című képéért, amelyet rögtön a budapesti kiállítása után megvettek, elnyerte a Szinyei Merse Társaság Nemes Marcell utazási ösztöndíját.'

8 A magyar művészeti élet mértékadó fóruma, az 1920-ban alapított Szinyei Merse Pál Társaság a két világháború közötti évek egyik legtekintélyesebb művészszervezete volt, a nagybányai hagyományok folytatatását és a fiatalok támogatását tűzte ki célul. Kiállítási lehetőséget biztosított számukra, és ösztöndíjakat, dijakat adományozott. Az első díjazottak között számos leendő szentendrei művészt találunk. Közülük Jeges Ernő és Deli Antal 1922-ben, Paizs Goebel Jenő 1924-ben, Rozgonyi László 1926-ban részesült a franciailletve németországi tanulmányi utak lehetőségét biztosító Nemes Marcell-utazási ösztöndíjban. A magyarok háború utáni jelenléte külföldön, ráadásul a béketárgyalásoknak helyet adó Franciaországban, nyilvánvalóan fontos állomás volt a vesztes ország lassú újjászületésének folyamatában. Jeges Ernőt is úgy üdvözölték ott, mint aki a háború után az első magyar kiállító művész a párizsi Szalonban. Szőnyi István Jegeshez írt képeslapján utal erre a konfliktusra: „Levelednek s a reprodukciónak nagyon megörültem, s nagyon szépen köszönöm...Én most szándékozom elutazni Párizsba, Németországba, mert már érzem, hogy rám is fér egy kis külföldi levegő. Nagyszerű, hogy már műtermet is szereztél, de mennyire vagy a franciákkal? Tudsz már valahogyan beszélgetni? S nem kellemetlenkednek a franciák mint volt és legyőzött ellenséggel?"

!1) Érthető hát, hogy a hazai sajtó is élénken érdeklődött Jeges Ernő franciaországi tartózkodása iránt, és éppen ezért igen sok újságcikk jelent meg a művésszel kapcsolatban, amelyek szinte napi pontossággal adtak hírt kint tartózkodásáról. Jeges első párizsi élményeinek alapos összefoglalóját egy interjúból ismerhetjük meg, amelyet a Magyarság című újság tudósítója, dr. Gesztesi Gyula készített vele 1924-ben.

40 Jeges 1922. december 13-án érkezett Párizsba, ahol a kultuszminisztérium ajánlólevelével felkereste a Magyarság említett tudósítóját, akinek közbenjárásara megbízást kapott az akkor induló Revue Contemporaine címfejének megrajzolására. Emellett alkalmanként grafikusként foglalkoztatták a Moniteur Official, a Magazine Pittoresque című újságok, valamint ő tervezte a párizsi Petőfi-centenárium meghívóját. 38 A művész feljegyzése alapján egy Richter János kassai zsírgyáros vette meg. 39 Szőnyi István levele Jeges Ernőnek Párizsba keltezés nélkül. Jeges-hagyaték. 40 Magyarság. 1924. jón. 15. 6. A cikk másodközlése: Amerikai Magyar Népszava, New York, 1924. jún. 17. XXV. évf. 145. sz. 41 le Magasin Pittoresque. 1923. márciusi5. (1922-1923) illusztrációk. 90. o. rajz a francia akadémia épületéről, cikk címe: Le Travail de Pénélope: Comment on Fait le Dictionnaire de L'Academia 93. o. Az Eho! Eho! című dal kottája jelenetekkel. J.k.l. Ernest Jeges 1923 97. o. NOS CHRONIQUES cím körüli mező díszítése.