Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

A magyar nemzeti múlt jegyében - újabb történeti kompozíciók

tartása éppen oly elemi szükségletünk, mint létünk biztosítása. (...) a művészetek iránt fogékony, áldozatkész új réteget kell nevelnünk. A művészeknek - természetesen ragaszkodva eszményeikhez - tekintettel kell lenniük a mai művészet törekvései iránt kissé még idegenkedő új rétegekre. Ami engem illet, ezért kísérletezem például a történeti festészet felújításával, mivel úgy érzem, hogy a ma forrongó művészetét a közönség előtt érthető és vele lelkileg rokonságot tartó témával inkább megfoghatom. (...) Törvénybe kellene iktatni, hogy minden építkezés költségéből két százalékot a művészetek támogatására kell fordítani (...) A mai művészet ugyanis már szakított a l'art pour l'art teljes kötetlenségével és az úgynevezett alkalmazott művészet terére lépett. Az építkezések két százalékos megadóztatása a képzőművészet javára, ezeknek az időszerű feladatoknak megoldását segítené elő és nevelőjévé válna az új magyar művésznemzedéknek."

162 Az újonnan megépült olasz-magyar gimnázium fogadótermében készített falkép valóban tanítói célzattal készült, ahogy a művész is fogalmazott: „a művészetek iránt fogékony, áldozatkész új réteget kell nevelnünk." A falkép felfogásában a Bakócz Tamás bevonulása és az 1940-ben készített fűzfői Szent Imre kápolna szekkóinak folytatása.

163 Jeges Ernő ezen a képén is egy előre meghatározott program alapján dolgozott: a magyar történelem meghatározott eseményein keresztüljutva el a múltból a jelenig, a gondosan kiválasztott jelenetekkel érzékeltetve az olasz-magyar kapcsolatok múltba visszanyúló gyökereit, illetve a magyarországi bencés szerzetesség hagyományait. Ez utóbbit szinte szimbolikusan fejezi ki, hogy a 996-ban alapított pannonhalmi bencés apátság épülete mind az első, mind - a hozzáépült új gimnáziummal együtt - az utolsó jeleneten is szerepel. A baloldalról induló, időben és eseményekben lineárisan haladó kompozíció első alakja is egy bencés szerzetes, az utolsó szereplő pedig az új gimnázium fekete reverendába öltözött tanítója. Az Olasz-magyar kapcsolatok című teljes kompozíció tíz jelenetet dolgoz fel. Az elrendezés szimmetrikus, középen Mátyás király és Beatrix foglal helyet az őket körülvevő humanista tudósok, költők alakjaival, mintegy utalva az olasz-magyar kapcsolatok fénykorára. A központi jelenet rögtön magára vonja a figyelmet, mintegy rendező elemként segít a többi kompozíció olvasásában. Ettől a központi csoporttól jobbra és balra sorakoznak az egyes jelenetek. Minden egyes kompozíció sajátossága a történeti hűségre törekvő igyekezet: akárcsak a Bakócz Tamás bevonulása képen, Jeges Ernő itt is mind a kosztümök, és az architekturális elemek, mind a háttérben megjelenő várak, templomok megfestésénél konkrét ábrázolások és a műemléki feltárások során előkerült leletanyagok felhasználásával dolgozott. A korszak irodalmából ki kell emelni Mihályfi Ernő írását, aki pontos leírását adta a falkép valamenynyi szereplőjének és a háttérben ábrázolt épületeknek, tájrészleteknek.

161 Az ismertetésben a jeleneteket és így a történeti eseményeket követve haladt előre egészen a jelen korig. A falkép igazi élvezetét azonban a megfelelő távolságból való szemlélés kelti fel, hiszen így lehet csak a kompozíció tisztaságát és átgondoltságát megérteni. Mint korábban szó volt róla, a festmény szimmetriára épül, amelynek főtengelyét a baldachin alatt trónuson ülő Mátyás király és Beatrix királyné alakja alkotja. A szimmetriát erősíti a magasított baldachinos építmény lépcsőzete, és az azt borító szőnyeg elrendezése. Ez az egyetlen olyan jelenet, ahol a hátteret Jeges Ernő lezárta a híres trónkárpit felfestésével, az előteret ellenben megnyitotta a nemrég 162 Kovais Béla: Öt festő véleménye a közönségről, a műízlés hanyatlásáról és a művészek jövőjéről. Esti Kurír. 1940. január 2. 9. o. Megkérdezettek: Gallé Tibor, Istókovies Kálmán, Jeges Ernő, Szobotka Imre, Teleki Ralph gróf. 163 Olasz-magyar kapcsolatok. (A Pannonhalmi bencés gimnázium előcsarnoka.), szekko, 152x518 cm, J.j.l. FESTETTE / JEGES / ERNŐ / 1942 164 Mihályfi Ernő: Művészeti élet Pannonhalmán. A Pannonhalmi Szemle Könyvtársa. 40. sz. Pannonhalma. 1943. 8-11. o. Î8