Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

A főgimnázium története (1912-1948)

Édesapja K. Sámuel, aki tanító volt. Iskoláiról nincsenek adataink. Állomáshelyei: tanító Vanyarcon, Péterskén (Gömörpéterfalva ?), Aszódon. Innen Korponára ment középiskolai tanárnak, ahonnan Aszódra visszajött és 1806-1810 (haláláig) között a város jegyzői tisztségét töltötte be. Aszódon házasodott 1792-ben, a helyi nyugalmazott lelkész leányát, Adamis Johannát vette feleségül. Chovan Sámuel (1803-1809) * Domony, 1767. június 10. Édesapja itt volt lelkész, édesanyja Kádassy Zsuzsanna, K. János aszódi rektor testvére. Iskoláit Domonyban, Aszódon, ? végezte. Állomáshelyei: tanító Korponán, Ácsán, Csornádon, Aszódon (haláláig). Itt házasodott, 1795-ben a galgagyörki lelkész testvérét, Kaszay Zsuzsannát vezette az oltárhoz. Jól felkészült tanító volt, akinek kéziratos földrajzkönyvéről ezt írta Petry Gyula (ő még látta, azóta a könyv eltűnt!): „A kis könyv latin és német nyelven van írva. A geographiának nominális definitiojával kezdődik s előadja, hogy a geographia 7. universalis 2. speciaIis=chorographia 3. specialissima=topographia. Ezután rögtön Aszód topographiáját tárgyalja, ismerteti határát, házait, a lakosok foglalkozását, innen tér át a váczi járásra s ennek leírását is a Galga völgyével, Aszód környékével kezdi meg. Következik azután a Duna, Rákos völgye, s csak azután a megye általános földrajza... " Scholtz József (1809 ősz) * Német-Lipcse, 1782. Iskoláit Német-Lipcsén, Besztercebányán, Késmárkon, Losoncon, Pozsonyban végezte, két évet Wittenbergben is tanult. Állomáshelyei: rektor Necpálon, majd felszentelése után Körmöcbányán a szláv egyház papja, ám még ez év nyarán Aszódra került. Ö használta először a professzor címet, t Aszódon, 1809. december 12-én. Kollár János (1810 tavasza) * Blatnica, 1787. Iskoláit nem ismerjük. Az aszódi „kis iskola" tanítója 1809-1811 között. Scholtz hirtelen halála után ő tanított a latin iskolában is 1810 tavaszán. Azonban nem rendelkezett a szükséges képesítéssel, ezért nem maradhatott tovább a középfokú tanodában. Aszódról Szarvasra került tanítónak, majd orgonista lett. t Szarvas, 1831. május 8. Schwaidl József (1810 nyara) Életéről semmilyen adatunk nincsen. A latin iskola tanárának 1810. július 16-án választották meg, de még a tanév megkezdése előtt lemondott állásáról. Holéczy Mátyás (1810-1821) * Liptószentmiklós, 1787. január 31. Iskoláit Liptószentmiklóson, Késmárkon végezte. Állomáshelyei: Aszódon nevelő a Podmaniczky családnál, tanító Besztercebányán a leányiskolában, ismét Aszód, de most a latin iskolában. Itt kötött házasságot 1811. február 26-án, az ácsai Prónay uradalom nemes intézőjének a leányával, Csikány Teréziával. Öt gyermekük született. Aszódról Ösagárdra ment ev. lelkésznek. Feltehetően itt hunyt el.