Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Forró Katalin: Álmok, tervek, múzeumépületek

varral, a II. számú szerint nyitott udvarral épült volna a múzeum. A bejáratot mindkét esetben a háromszög csúcsában, azaz az épület Székesegyház tér felé eső részére tervezte Jablonszky. Mindkét változatban közös, hogy a földszint felét egy háromszobás, szeparált lakás foglalta el, melyet feltehetően az építési költségek csökkentése miatt kért a VME választmánya. A lakást az egylet bérbe adta volna. Szintén a földszinten lett volna egy szoba-konyhás felügyelői lakás, valamint egy hivatalos helyiség is. Az emeletre tervezett kiállítási helyiségek magasan elhelyezett ablakokon keresztül kaptak volna fényt, illetve felső megvilágításúak lettek volna. Az épület részben alá lett volna pincézve, melyet egy melléklépcsőházból lehetett volna megközelíteni. A pincében fáskamra és mosókonyha kapott volna helyet. Raktárakat nem tervezett Jablonszky. A keskeny lépcső miatt raktározásra amúgy is alkalmatlan lett volna a pince. A II. számú terv kisebb alapterületű épületet mutat. A Papnövelde utcára nyitott nagyobb alapterületű udvar miatt az emeleti kiállító helyiségek kisebbek lettek volna.

45 A kivitelezés költségei 38.000 koronát tettek volna ki. Jablonszky az ügy nemes célját tekintve a kiviteli tervek elkészítését és a műszaki vezetést ingyen vállalta el. A Múzeum Egyesület választmánya ugyan Jablonszky terveit fogadta el, de nem csak őt kérte fel terv készítésére. Dvorak Ede a mai - s akkori - múzeumi igényeknek sokkal inkább megfelelő tervet készített.

46 Az épület háromszintes lett volna. Pince helyett alagsort tervezett, ahol a felügyelő szoba-konyhás lakásán, és a tüzelő tárolón kívül raktárak és preparáló szoba restaurátor műhely - is helyet kapott volna. Dvorak szintén két változatot adott át a választmánynak. Az „A" változatban a múzeum főbejárata a Fő utca felől lett volna, a háromszög délnyugati csúcsánál. A földszintet és az emeletet is kiállítótermek foglalták volna el. A földszinten a könyvtár és a régiségtár mellett még egy kis iroda is helyet kapott volna. Az emeleten a néprajzi és természetrajzi gyűjteményt mutatták volna be. A kiállítások megtekinthetőségének megkönnyítése érdekében e termek egy útvonalon körbejárhatóak voltak. A „B" változatban a főbejárat a háromszög alakú telek Székesegyház tér felé eső csúcsában lett volna. A fölszinten könyvtár, olvasóterem és iroda található, s az emeleti helyiségek a kiállítótermek. E változat szerint a kiállítótermek összes alapterülete - a könyvtárat és az irodát is beszámítva - 358,75m

2

, míg az „A" változatban 486m

2

. Jablonszky terveiben a kiállítótermek alapterülete ennek csak harmada. Dvorak ugyan tervezett a néprajzi és a természetrajzi gyűjtemények számára is kiállítótermet, ilyen gyűjteményei azonban ekkor nem voltak a Váci Múzeum Egyesületnek. Mindamellett ezek a tervek teljesebbek, s a muzeológiai munka több területét is figyelembe vették. Jablonszky - s őt megelőzőleg Wölcz Lajos is - csak kiállítóteremben gondolkozott. A Múzeum Egylet választmánya ennek ellenére mégis Jablonszky terveit részesítette előnyben, s fogadta el. A döntés indoklásáról nem maradt feljegyzés, így csak találgatni lehet az okokat. Feltehető, hogy a Jablonszky által megálmodott épület mellett anyagi természetű okok miatt döntöttek, mivel olcsóbb lett volna ennek felépítése, mint az alagsorral együtt háromszintes Dvorák-féle múzeumnak. A bérbe adható lakás, s az ebből származó bevétel, mint az építési kölcsön törlesztésére fordítható összeg már a korábbi elképzelésekben is szerepelt. Az is valószínű, hogy a választmány tagjai számára a múzeum a kiállítással azonos kategória lehetett, ezért nem ragaszkodtak a kiállítótermeken kívül raktár- és feldolgozó helyiségek terveztetéséhez. A terveket bemutatták a Főfelügyelőségnek, és kérték a támogatását. A Főfelügyelőség támogatta ugyan a múzeumépítés tervét, sőt ígérte, hogy tavaszszal megejti a helyszíni szemlét is, de a kért államsegélyt - 18 000 koronát - nem tudta biztosítani, mivel ez az összeg nem állt a rendelkezésére.

47 A választmány tagjainak lelkesedése és kitartása a múzeumépítési törekvések sorozatos kudarca miatt alábbhagyott. A valódi támogatás elmaradt. Csávolszky József elnök összekülönbözött Tragor Ignác titkárral, melynek következtében a múzeumőrök a Csávolszky lakásán tárolt múzeumi tárgyakat el akarták hozni. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a tárgyakat „széthányva, elszaggatva, széttépve, bemocskolva" találták, így nem vették át azokat.

48 A raktározás feltételei továbbra sem voltak megfelelőek. A végleges megoldáshoz a pénz hiányzott. Addig is, míg felépül az új múzeum, gondoskodni kellett a tárgyak elhelyezéséről. Ebben volt segítségükre Borbély Sándor, a Siketnémák Váci Országos Intézetének igazgatója, aki maga is tagja volt a választmánynak. A VME elnökségéhez címzett levelében ezt írta: „a vallás és közoktatásügyi miniszter 1904. évi 49617. számú leirata értelmében (...) a múzeumi tárgyak ideiglenesen (1 legfeljebb 2 évre) a régi tornahelyiségben elhelyezhetők, de a nagyközönség számára nem látogathatók".

49 A tárgyak végleges elhelyezésével kapcsolatban pedig egy régi-új elképzelés merült fel 1904 júniusában: mivel a múzeum városi fenntartásúvá vált, a városháza bővítésével létrejövő új szárnyban kapjon helyet a kiállítás is.

50 Októberben két fontos személy, a közoktatásügyi miniszter megbízottjai - Alpár Ignác műépítész, az országos múzeumi tanács tagja és Schönherr Gyula főtitkár - érkeztek Vácra. Tragor Ignác, a VME titkára fogadta őket. Annak ellenére, hogy már Wosinszky Mór is elvetette a Hegyes átalakításának tervét, s éppen ezért kellett megrendelni a kántorlak telkén építendő múzeum terveit, most mégis a Hegyest mutatta meg a miniszteri biztosoknak Tragor. A szakértők véleménye megegyezett Wosinszkyéval, ők is az új múzeum megépítését tanácsolták, s azt ígérték, hogy a következő évi költségvetésben szerepeltetik a váci múzeum felépítéséhez szükséges összeg felét, azaz 18 000 koronát. Ezt az összeget azonban csak akkor kaphatja meg az Egyesület, ha a másik 18 000 koronát a város és a megye biztosítja.

51 Az anyagi fedezet előteremtése meghaladta az elnökség erejét, ügy érezhették, hogy küzdelmük szél-