Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)
Ezerkilencszáznegyvenkilenc
35' Zebegény, 1949. augusztus 11. Szőnyi Zsuzsa születésnapi zsúrja Zebegényben a 1050-as években Szőnyi Péter születésnapi zsúrja Zebegényben a 1030-as években Szőnyi Zsuzsa rajza a római lakásuk helyéről Isten éltessen Zsuzsókal, minden jót a neved napjára. Remélem sikerült méltón megünnepelni. Én éppen elgondoltam, hogy a gyermekkori Zsuzsanna napi kis vendégsereg is széjjelszóródott. Péter, Tercsi és Dávid Tomi nincs meg, Krebsz Gyuri egyelőre Hamburgban van, s onnan megy a gazdájával Amerikába, Coha /Hirling Ottó/ Ausztráliában van, Te meg Rómában; s azt lehet mondani mindnyájan egy kis rongyos faluból valók vagytok. Most először is a kérdésekre felelek. A Gink 85 nevű fotóriporter, aki a küldött felvételeket csinálta, a szobában reflektorral, a szabadban valami fehér kabáttal deríti az árnyékokat. Például az „élfestő" képen alulról, egy fehér vászonkabáttal vetíttetett Apu arcának az árnyékos részére reflexet. A szabadban legtöbbnyire, így az erdő hátterű képnél is színszűrőt használt. Ennek az a baja, hogy pillanatfelvételnél nem igen lehet használni, mert színszűrővel a felvétel időtartamát duplázni, vagy sötétebb színű szűrőnél esetleg még sokkal jobban hosszabbítani kell. Nekem van például egy vörös, amire azt mondta az előhívó emberünk, hogy hatszoros expozíciót kíván, így utcán, ha jönnek-mennek az emberek, nem lehet használni, csak tájfelvételre vagy beállított figurára, aki azután veszteg marad, amíg kell. [...] Köszönjük szépen a pontos helyszínrajzot. Mindjárt elővettük a térképet és most már jól el tudjuk képzelni, hogy hol vagytok. [...] Ezek szerint közel van hozzátok a Terma múzeum. Ott van a Ludovisi trón és sok más antik szobor. Nekem egy fej és kar nélküli Vénusz torzó tetszett nagyon. A környék, amire emlékszem, a modern Rómához tartozik, meglehetősen sivár, hosszú és egyenes utakkal. [...] Valamelyik este a régi fényképeinket is elővettük, több kép van Viterboból, ahol sajnos én nem voltam, csak Apu Pátzayval és Alessandrinivel, meg Genthonnal. Az egészen közel van Rómához s valami csuda lehet a képek után ítélve s Apu is azt mondja. [... ] Még városkapuja van és egészen furcsa régi házak s olyan épületek, mint egy Lohengrin díszlet. [...] Ha felmásztok egyszer az Aracoeli templomot megnézni Rómában, látni fogjátok a villanyvilágítású üvegkoporsóban fekvő múmiaszerű szerzetest. Ilyet sem lehet, azt hiszem más országban látni. Nem ijesztő, de valami rémes. A Campo dei Fiori /temető/ félelmen nagyon jót nevettem. Nem tudom ugyan, ma milyen a közbiztonsági állapot Rómában, de mi éjjelnappal átjártunk rajta a Collegiumba 86 jövet-menet s egyáltalán nem volt 85. GINK KÁROLY, ld.: 1949/66. jegyzet. 86. Collegium, a Római Magyar Akadémia rövid megnevezése, Szőnyi 1929-ben három hónapot töltött Rómában ösztöndíjasként, az egész családját magával vitte, Zsuzsa 5 éves, Péter 3 éves volt akkor.
