Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)
Bodonyi Emőke–Verba Andrea: Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923–1925
sorát készítette (Fatörzstanulmány I-llí., 1924). 60 Bár tanulmányként rajzolta, festette az erdő részleteit, munkái sokszor önálló képi értékkel bírnak. Az erdő átlelkesített, átszellemített arcát jelenítette meg bennük. Mintha a lombok közt bolyongó lélek keresné a formát, amelyben megmutatkozhat. Szép példája ennek az a Domb£anu!mán)i 61 , amelyen a szinte száraz ecsettel felhordott mélykék festék nem fedi el a papír világos színét, hanem levegős, csaknem pasztellszerű hatást kölcsönöz a képnek. A fény megérint egy ágat, leveleket borzol a szél. Minden mozog, vibrál, szüntelen átalakul. Titkokkal teli, ismeretlen világban járunk. Paál László erdeje és Dante erdeje egymásba játszik. A dantei világ gomolygó alakjaival nemcsak az ekkor festett Dante-illusztrációk bl lapjain, hanem a tünékeny alkonyi párákkal átitatott barbizoni tájat ábra- n zoló, víziószerű akvarelleken is találkozhatunk (Kompozíció, 1925)."' A szénrajzok, akvarellek esetében Paizs Goebel invenciói - szabadon eloldódva a látott forma valóságától -, szimbolikus tartalmakkal telítődnek./ Mindemellett Paizs Goebel ekkor készült festményei Millet, Rousseau, Corot és Paál László nyomán a barbizoni iskola bensőséges hangulatok kifejezésére törekvő paysage intime vonulatához köthetők. 64 Úgy tűnik, hogy az erdő klasszikus festőtechnikával, mély tónusú rőtvörösckkel, barnászöldekkel árnyalt, olajfestményként megjelenő képe (Barbizoni fák/Barbizoni táj, 1925; Paáí László /áí) 65 а 19. századi romantikus tájábrázolás ismérveit követi. Paál László fái nemcsak Paizs Goebel, de Czimra életművében is feltűnnek ebben az 100 Barbizon francia és magyar ecsettel Barbizon - sous le pinceau des Français et des Hongrois } B. forêt mais bien plutôt à travers les couleurs des champs au large horizon traversés de lumière. A la place de la forêt loin de laquelle ils habitaient, ce furent surtout les meules de foin des jardins bordant Macherin et des champs ceignant la petite agglomération qu'il peignit (Paysage de Barbizon, 1924 ; Barbizon, 1925) 56 . Il s'efforçait d'immortaliser sur ses tableaux les jeux de lumières particuliers (Après l'oraged'été, 1924; Lumières du soir sur le pré de Barbizon) 57 . } Au début de l'automne, se séparant d'Ernő Jeges, Albert Varga et lui emménagèrent de leur côté. Plus tard Gyula Czimra et son frère, Sándor Czimra 58 , quittèrent Paris pour aller habiter chez eux. A l'automne 1924, grâce à Czimra, il fit également la connaissance du directeur de l'école Carrée, qui l'aida aussi à vendre ses tableaux, et de la famille de celui-ci 59 . / Mais que réservait la forêt de Barbizon au successeur de ce László Paál, qui était arrivé là avec en main un volume de Dante réduit en lambeaux à force de lecture ? Paizs Goebel, sitôt que l'occasion s'en présentait, parcourait la forêt tout le jour durant. Dans la forêt de Barbizon l'attendaient l'énigmatique ombre maussade, les souches d'arbres écroulées, pourries, les branches noueuses, dont il exécuta une série d'études (Etude de tronc d'arbre) 60 . Bien qu'il eût dessiné et peint en tant qu'études des détails de la forêt, ses travaux possèdent souvent une valeur picturale autonome. Le visage inspiré, spiritualise de la forêt s'y manifeste. Comme si l'âme errant au milieu des feuillages cherchait la forme dans laquelle se révéler. Un bel exemple en est \'Etude de colline" dans laquelle la peinture bleu sombre étalée avec un pinceau presque sec ne recouvre pas la couleur claire du papier, mais prête au tableau un effet aérien, presque pastellisé. La lumière tombe sur la branche, le vent ébouriffe les feuilles. Tout bouge, tout vibre, tout se transforme sans cesse. Nous parcourons un monde inconnu regorgeant de secrets. La forêt de László Paál et la forêt de through French and Hungarian eyes horizon. He paints mainly the haystacks of the gardens in Macherin and the surrounding fields Barbizon Landscape 1924; Barbizon, 1925 56 instead of the forests, which were far from where they were staying. He tried to record the area's special light effects in his pictures After a Summer Storm 1924; Evening Lights on the Barbizon Meadow. 57 / He left Ernő Jeges in early autumn and stayed with Albert Varga. Gyula Czimra and his brother, Sándor Czimra, 58 later moved from Paris to stay with them. In the autumn of 1924 he became acquainted through Czimra with the schoolmaster Carrée and his family, who helped him sell his pictures. 59 / What was it that the Barbizon forest had to promise this successor of László Paál's who had arrived there with a volume of Dante read to rags? Whenever possible, Paizs Goebel was walking through the forest all day long. In the Barbizon forest, he came across mysterious, brooding shadows; fallen, rotting tree trunks; and gnarled branches, about which he made numerous studies Study of a Tree о Trunk I—III.. 1924. 60 Although he drew or painted parts of the forest as studies, his works can often stand alone as independent pictures. He depicted the unworldly, spiritual face of the forest in them. As if the soul roaming among the vegetation were looking for the form in which to reveal itself. A good example of that is the Study of a Hííí," 1 in which the deep blue paint applied with an almost dry brush does not cover the light colour of the paper but gives an airy, almost pastel-like effect to the picture. The light touches a branch, the wind ruffles the leaves. Everything is moving, vibrating, and incessantly changing. It is an unknown world full of mysteries. László Paál's and Dante's forest come into play here. We may encounter the billowing figures of Dante's world not only on the pages of the Dante Illustrations 62 painted at the time,
