Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

JAKSICS GERGELY Esztergom, 1778. szeptember 20. - 1837 körül Ázsia-utazó, költő. 1796 és 1822 között jelentek meg a művei. Egyik orosz nyelven írt könyve az 1812-16 közt Szentendrén működő szerb tanítóképzőről szól (0 zavadeniji preparadski skolo u S. Andriji. Buda, 1812.). (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. kötet. Bp. 1897.; Leksikon Pisaca Jugoslavije, Beograd, 1979. II. kötet, 527. old.) JÓKAI MÓR Komárom, 1825. február 18. — Budapest, 1904. május 5. A meglehetősen bizonytalan helyi hagyományok szerint a Gőzhajó utca 2. szám alatt szállt meg, mikor Rab Ráby című regényének megírása előtt ismerkedett a helyszínnel. A regény topográfiai leírásaiból viszont arra következtethetünk, hogy Jókai nem ismerte eléggé a várost. A visszaemlékezések szerint Jókai két unokahúga évtizedekig Szentendrén élt a Bogdányi úton, de nem tartottak kapcsolatot az íróval. JOVANOVIC VIKENTIJE Szentendre, 1689. - Beográd, 1737. június 17. Püspök, 1731-től a Belgrád-karlócai érsekség érseke. Egyházi szakkönyvek írója. (Leksikon Pisaca Jugoslavije, Beograd, 1972. II. kötet, 624-625. old.) KARINTHY FERENC Budapest, 1921. június 2. Leányfalui nyaralójából gyakran átjön Szentendrére. Kapcsolatban áll a helyi írókkal, művészekkel. író-olvasó találkozókra, irodalmi műsorokra, úttörő olvasótábori foglalkozásokra hívják. Gyakori látogatója a főtéri könyvesboltnak. Szépirodalmi műveiben áttételesen helyi szereplőkkel, eseményekkel is találkozhatunk, riportjaiban (pl. Víz, 1965; Kajakkal a Dunán, 1976) pedig közvetlenül is ír a városról. (Körvadászat, Bp. 1984. Szépirodalmi Kvk) Az Aranysárkány vendéglő egyik szakácskönyvébe (Négy évszak ételei, Tavasz az Aranysárkány vendéglőben^ Bp. 1985. Corvina) ő írta a „Hívogató"-t. Dunakanyar című színművét nagy sikerrel mutatták be 1981-ben a Nosztalgia Kávéház miniatűr színpadán. Ugyanitt forgatták a darab televízió-változatát is. 147