Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

CZINE MIHÁLY Nyírmeggyes, 1929. április 5. Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Legfontosabb kutatási területe a 20. századi magyar irodalom; a Nyugattal, Móricz Zsigmonddal, a népi írókkal és a szomszédos országok magyar irodalmával foglalkozik legtöbbet. S a kortársi magyar irodalommal. Tudományos tevékenysége mellett az élő szónak a tanári, népművelői, ismeretterjesztői, irodalomszervezői munkának is elhivatott és elkötelezett mestere. Előadó útjai során sokszor járt a szentendrei könyvtárban is. О mutatta be a helyi közönségnek az élő irodalom több jeles képviselőjét, így Nagy Lászlót, Sánta Ferencet, Sütő Andrást, egy-egy emlékezetes irodalmi műsor keretében. Sok barátja, ismerőse van Szentendrén és vidékén. Arról azonban kevesen tudnak, hogy városunk határában nyaralója is van. ,,Arról nem is nagyon lehet tudni - mondja mosolyogva —, mert még mindig nincs egészen kész. A születése, az építése azonban szinte olyan szép, mint egy mese. Talán még szebb is, mert igaz. Barátaimnak köszönhetem nemcsak a telket, de a házat is rajta. Szentendrét ugyan régóta szerettem, előbb a magyar és a szerb irodalomból, meg a képzőművészetből, majd vasárnapi kirándulások során nézegettem örömmel a pirostetős házakat és gyönyörű Duna-parti sétányát. Móricz-kutatásaim során történelmével, gyakori előadásaim folytán sok kedves emberével —festőkkel, írókkal, tanárokkal, közolvasókkal megismerkedtem, de még csak eszembe sem jutott, hog}/nekem Szentendrén, vagy akárhol is a világon, nyaralóm legyen. Nemcsak pénzem, de még vágyam sem volt ilyesmire. Régi kedves barátom, Szeberényi Lehel ültette belém a gondolatot. Ő már ott lakott Leányfaluban, a Móricz Zsigmond úton, télen-nyáron, családosán, az új szerelem nagy boldogságában. Szinte versenyre kelt Móricz Zsigmonddal a Dunakanyar dicséretében: igenis, ez a magyar Svájc. Csönd, szépség, nyugalom, írónak itt lehet dolgozni igazán. Móricz itt írta legnagyobb remekeit. Már Gyulai Pál is itt dolgozott. A szomszédban van Karinthy Cini nyaralója, tavasztól-őszig itt él, csak ha elkerülhetetlen, akkor megy be gellérthegyi villájába, Fábián Zoli családostól végleg kiköltözött, átadva lágymányosi lakását az apjának, itt van a közelben Örvös Lajos, Móricz egykori apródja, s Cseres Tibor is egészen közel, Visegrádon... S mondott másokat is, írókat, festőket, énekeseket. S a maga vágyát: milyen jó volna minél több rokongondolkodású embernek egymás közelében élni. Itt, a Dunakanyarban... Legyintésemre határozottá keményedett Lehel szelíd hangja: Ne gondoljad, hogy ez marhaság. Nem is lehetetlen. Nem elérhetetlen. Most parcellázzák Szentendrén a hegyoldalt, az elvadult régi legelőt. Kedvezményesen. Sok a pályázó, de nekem is lehet esélyem. Kérjek belőle én is. Ő tanácstag, s a Népfrontnál is vannak barátai. Irodalomkedvelő emberek. A szavazásnál lesznek pártfogóim. 22