Verba Andrea szerk.: Új természetkép. A tájábrázolás változása az 1930-as és 40-es években (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 8. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

Verba Andrea: Új természetkép. A tájábrázolás változása a 1930-as és 40-es években

JEGYZETEK 1 A művészetről (Gadányi Jenő 1927 januárjában megfogalmazott írása, amelyet 1959ben átnézett, de csak igen keveset változtatott rajta) In: Egy fiók tartalma. Gadányi Jenő művészeti írásai, kritikák, újságcikkek művészeti eseményekről 1920-tól. Arthouse könyvek l„ szerk.: Kilián László, Veszprém, 2001, 70. o. 2 Pontos képet ad erről az ellentmondásos érzéseket kiváltó léthelyzetről Dési Huber István 1935-ben, a budakeszi tüdőszanatónumból feleségéhez írt levelének néhány sora: „Olyan szép volt ma reggel az erdő. Korán ébredtem, vénasszonyok nyara van és magam sem tudom hogy, hogy nem, őrült vágy fogott el a régi, 933-as erdei reggelek után. (...) Milyen szép volt minden, mennyi motívum, mennyi szín; örültem az életnek, ébredező egészségemnek a formáknak a színek sokféle ragyogásának. Közben, mint valami fekete alap, húzódott meg mindezen érzések alatt a háború tudata. Tragikusabb és komikusabb, értelmesebb, s ostobább talán sohase volt az ember, mint napjainkban. S közben itt áll az ember festői örömeivel és szomorúságával... Olykor szinte őrültnek tűnök magam előtt is. Úgy látszik megszállott bolondok vagyunk mi. De talán így is kell legyen, kell ez az elfogultság, kell ez a szinte suta rajongás. Ma úgy látom, e nélkül nincs alkotás." In: Dési Huber Istvánná: Dési Huber István, Képzőművészeti Alap K., Bp.. 78-79. o. 3 György Péter-Pataki Gábon Az Európai Iskola és az Elvont művészek csoportja, Corvina K., Bp., 1990, 10. o. 4 Gadányi Jenő, 2001, i. m., 70. o. 5 Kállai Ernő: őszinte beszámoló egy beszélgetésről ( 1942), in: Kállai Emő: Művészet veszélyes csillagzat alatt, Válogatott cikkek, tanulmányok, bev: Forgács Éva, Corvina K., Bp., 1981, 298. o. 6 Kállai Ernő, 1981, i. m. 298. o. 7 Kállai Emő, 1981, i, m., 298. o. 8 Lossonczy Tamás gyűjteményes kiállítása, kat. előszó: Kállai Emő, Alkotás Művészház, Bp., 1943 9 Az absztrakt művészek első tárlata Új világkép. Az absztrakt és szürrealista művészet szellemi kapcsolatai a modem természettudománnyal, technikával, építészettel címmel (Galéna a Négy Világtájhoz, 1947. febr. 2-23.) „egyszerre mutatott be eredeti műveket, kortárs képzőművészeti reprodukciókat és azokat értelmező tudományos célú fotográfiákat." In: György Péter-Pataki Gábor, 1990, i. m. 29. o. 'O Kállai Ernő: A természet rejtett arca, Misztótfalusi, Bp., é. n. (1947), 2. bőv. kiad., Szenei Molnár Társaság, Bp„ 2001. '

1 Részletek Gadányi Jenő naplójából, művészeti feljegyzéseiből. Összeállította és közlésre adja Heitler László. Művészet, 1983/3, 27. o. 12 Új Romantika - Szemelvények a XX. sz. magyar festőművészetéből c. kiállítás, rendezte Kállai Ernő, Bp„ Tamás Galéria, 1944. febr. 27-márc. I.. előszó 3-6. Kállai E., 1981. i. m.. 324-327. o. Kállai Emő kritikusként pontosan regisztrálta a különböző művészeti jelenségeket, ugyanakkor egy-egy jellegzetes áramlatot bemutató kiállításrendezéseivel és teoretikusként is máig meghatározó szempontokat adott a korszak megértéséhez. 13 Gadányi Jenő gyűjteményes kiállítása, Bp., 1948.. Előszóban idézi Kállai Ernő 14 „Lajos (Vajda) szereti a 'furcsa' formájú gyökereket, ágdarabokat, egész gyűjteménye van az ablakdeszkán..."- emlékszik vissza erre az időszakra (1938-39) Szántó Piroska. In: Szántó Piroska: Akkor Szentendrén, In: Szántó Piroska: Bálám szamara, Szépirodalmi K„ Bp.. 1982, 226. o. 15 Bálint Endre: Vajda Lajos, in: Bálint Endre: Hazugságok naplójából, Magvető K„ Bp„ 1972, 101. o. 16 „Ezen képek némelyikén már megjelenik a mikrokozmosz-szerű, mind a négy oldalról lehatárolt, befelé szerveződő, elvont képzeleti térben lebegő, zárt motívum-csoportot alkotó képépítési modell, mely majd a következő három évben válik döntővé Komiss festészetében. Tájkompozícióiban a motívumok közötti kapcsolatok a hieratikusán kialakított középport felé mintegy „sűrűsödnek", pontosabban a láthatatlan függőleges és vízszintes rendező tengelyek metszéspontjai köré csoportosulnak. A Tájkonstrukció //.-ben megmarad a táji jelleg, megmarad az utalás a konkrét motívumra, de „eltűnik" a motívum esetleges, egyedi jellege; különössége a geometriai struktúra részévé válik, annak differenciáló elemévé alakul. Ezek a kis kompozíciók az 1934-35ös ,,mikrokozmosz"-képek előkészületei; kísérietek zárt, intellektuális rendszerek szervezésére, melyekben a konkrét motívumok sajátos jellege a struktúra részeként játszik szerepet, szemben az 1928-as, tisztán geometrikus struktúrákkal." In: Hegyi Lóránd: Komiss Dezső, Képzőművészeti K., Bp., 1982, 3 I. o. 17 Ld. Ámos Imre 1935. december 21. naplójegyzete. In: Ámos Imre: Napló, versek, vázlatkönyvek levelezőlapok (Források), Közreadja, jegyzetelte, a képeket válogatta és az utószót írta: Egri Mária, Szerk.: Kőbányai János, Múlt és Jövő Könyvek Bp., 2003., 9. o. 18 Részlet Ámos Imre 1943. augusztus 20. és 23. közötti naplójegyzeteiből. In: Ámos Imre, i. m„ 2003, 42., 43. o. 19 Kállai Emő: Barcsay Jenő. Magyar Művészet. 1936/5.. 137. o. Kállai E., 1981. i. m. 229. o. 2u Barcsay Jenő: Munkám, sorsom, emlékeim., szerk: Károlyi Zsigmond, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Bp„ 2000, 108. o. 21 Részlet Petényi Katalin Barcsay Jenővel folytatott magnetofonos beszélgetéséből. 1978. január 28. In: Petényi K.: Barcsay Jenő, Corvina K., 1986, 28., 89. o. 52. jegyz. 22 Genthon István: Barcsay Jenő, Művészettörténeti Értesítő. 1958/1 I, sz„ 106. o. 23 Nagy István és Barcsay tájfelfogásának hasonlóságára már Kállai Emő is utalt 1936os írásában (Ld, 19, jegyzet). Mazányi Judit: Kisvárosi mikrokozmosz 1935-1945 (Művészeti szemléletmódok történeti és stiláris összefüggésekben) c. tanulmányában hivatkozva Barcsay és Nagy István nyilatkozataira további támpontokat ad ehhez. In: XX. Századi magyar művészet Szentendréről nézve. Válogatás a Ferenczy Múzeum gyűjteményéből, szerk.: Mazányi J., PMMI, Szentendre, 2003, 21., 27. o., II. jegyz. 24 Az időhatárokat Szeifert Judit monográfiájának Bene Géza és Szentendre kapcsolata c. fejezetének alapján adjuk meg. in: Szeifert Judit: Az örök kívülálló Bene Géza művészete, Új Művészet K„ Bp., 2001. 24-26. o. 25 Szántó P., 1982, i. m. 226. o. 26 Ld. Bodonyi Emőke Barcsay Jenő: Erdő (Erdő belseje, 1935 körül) c. festményéről szóló elemzését. A művet a szerző Barcsaynak a Nemzeti Szalon 1938-as KUT-kiállításán szereplő Erdő belseje c. festményével véli azonosíthatónak. (Ld.: Nemes Galéria Évkönyv 2003. Retrospektív 1990-2000. Bp., 2003, 10-11. o.. valamint KUT Képzőművészek Új Társasága. Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, 1938. október 30november I 3., kat. sz. 4.) 27 Bodonyi E., 2003, i. m. I I. o. 28 Bene Géza a szentendrei művésztelep tagjai közül Paizs Goebelen kívül Deli Antallal tartott fenn szorosabb kapcsolatot. Ld. Szeifert j.. 2001. i.m„ 26. o. 29 Kállai E.: Képzőművészek Új Társasága. Kiállítás a Nemzeti Szalonban, Új Idők, 1936. márc. I. XUI. évf. 10. sz., 344-346. o, In: Kállai Ernő. Magyar nyelvű cikkek, tanulmányok 1926-1937, Összegyűjtött írások 3„ szerk.: Tímár Árpád, Argumentum K. - MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Bp., 2002 , i. m. 147. o. 30 Kállai Ernő: Barcsay Jenő ( 1936) 198 I. i. m. 230. o. 3[ A korabeli kritika Szin György 1938-as Tamás Galénabeli kiállítását méltatva a következőket jegyzi meg: „Palettáján az emberek és a tárgyak egyetlen nagy egységbe olvadnak össze és néha kísérteties ösztönösséggel mutatják meg azt, ami az emberek és a tárgyak mögött van. (...) Van egy képe. - Este a parkban a címe - amely egészen különös világot, az álom és valóság szuggesztív keverékét eleveníti meg; hatása alól nehéz szabadulni." In: (k. i.): Két kiállítás. Pesti Napló, 1938. ápnlis 24.. I 7. o. A Pesti Napló melléklete közli az Aranykor és a Séta a parkban c. kép reprodukcióját is. Ez