Klemmné Németh Zsuzsa szerk.: Maróti Géza és Zebegény (1875–1941) (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)
Maróti Géza: Zebegényi Országzászló és liősök emlékműve a Kálvária-hegyen, 2001 Az első világháború után, szinte minden falu és község állított kisebb nagyobb monumentumokat elesett halottai emlékére. Maróti Géza Kálvária-hegyi emlékműve mindenben eltér a megszokott sablonoktól. Valószínűleg keleti utazásainak hatására gondolt arra, hogy egy szimbolikus sírkert illene a legjobban a falu fölé magasodó hegytetőre. Nem szuronyát szegező katonát, nem sebesült hőst, nem obeliszket állított márványtáblával, hanem az egész hegytetőt avatta „hősök terévé". 9 A két félig zárt kertet öntöttvas kerítések, pergolák határolják. A pergolák mintázata és a déli oldalon olvasható felirat már ismerős a Maróti villából. „Imádj Istent, élj hazádért, végezd, amit a sors rád mért." A szimbolikus kert középpontjába, kétszeres életnagyságú bronz Krisztusfejet állított. Mivel pontos leírás, hiteles forrás nem maradt fenn arról, hogy Maróti Géza az oszlopok, a pergolák számával konkrét eseményekre, esetleg a hősi halottak számára utalna, ezért az utókor joggal teheti ezt a helyet más tragikus események áldozatainak emlékhelyévé is. A politikai helyzet alakulása miatt az emlékmű befejezésére és igazi felavatására sohasem került sor. A háború utáni rendszerben a találékony tanácstagok azt javasolták, hogy alakítsák át kilátóvá. így a négy oszlop tetejére vasbeton hidat emeltek, melyet acélszerkezetű lépcsőn lehet Maróti Géza: Krisztusfej, Zebegényi Országzászló és hősök emlékműve a Kálvária-hegyen, 2001. „A Kálvária-hegyen Papa egy pergolás megoldású 'országzászló' helyet tervezett. Egy nagy bronz Krisztusfej is került ide, talapzaton. Papa munkája és ajándéka" Bródy-Maróti Dóra: Apámról, Maróti Gézáról. MÉ 1987/4-5. ,49.0. A visszaemlékezések Gerle János építész felkérésére születtek 1984-ben, majd 1987-ben jelentek meg nyomtatásban. A Kálvária-hegyen 1987-ben megtartott Shakespeare: Vihar című előadás plakátja, Községi Könyvtár Dokumentumtára, Zefx'gény megközelíteni. 1987-től 94-ig a Zebegényi nyár rendezvényei keretében a váci „Fiesta" Színháza, és más meghívott társulatok színházi előadásokat tartottak az Országzászló oszlopai között. 10 1996-ban, a millecentenárium alkalmából visszakapta eredeti funkcióját, több mint hatvan év késéssel végre az egyik oszlopra került az a tábla, mely megnevezi a helyet és az alkotót: „Országzászló és nemzeti hőseink tragédiáinak emlékhelye. Tervezte: Maróti Géza iparművész, készült hazafias közadakozásból 1935-38." 2000. június 4-én, a trianoni békeszerződés nyolcvanadik évfordulóján nagyszabású ünnepség keretében trianoni emlékhellyé avatták a Kálvária-hegyi emlékmű együttest. 2001-ben szép szimbólummal lett gazdagabb a hely, elkészült a „Nemzeti Emlékezés Harangja". Karl Josef Rauber érsek, apostoli nuncius szentelte fel, és ünnepélyes szertartások közepette helyezték el a Kálvária-kápolna padlásán. A harang ettől kezdve az év minden napján 16 óra 30 perckor megkondul. Még ez év őszén a kápolnához közelebb eső pergolás kertet az „Aradi Vértanúk Emlékhelyévé" avatták, a tizenhárom pergolát, a 13 hős vértanú jelképes síremlékeként koszorúzták meg magyarországi és határon túli iskolák képviselői. 11 A Maróti Géza által tervezett emlékmű együttes több, mint fél évszázados késéssel visszanyerte eredeti jelentését. Néhány év múlva remélhetőleg lebontják a hatvanas években épített kilátó vasbeton hídjait az oszlopokról, és végre helyükre kerülhetnek a Maróti által odaálmodott nagy kettős keresztek. Már elkészültek a tanulmánytervek, az utódok talán befejezik Maróti utolsó művét, így az 1935 óta tartó építéstörténet hamarosan lezárulhat. Köpöczi Rózsa Maróti „hősök terének" nevezte az eredeti tervrajzon ezt a területet. Az 1:100-as léptékű alaprajz, Maróti aláírásával, 1935 szeptemberére datálva, R.K. Plébánia Zebegény, irattárában található. • Németh Péter Mikola, a „Fiesta" Színháza alapítója rendezésében, Shakespeare: Vihar című színműve volt az első bemutatott előadás a Kálvária hegyen 1987-ben. ' A megemlékezések szervezői: Kapás László plébános és Pálmai Béla, a Millenniumi Megemlékezés Intéző Bizottság elnöke.
