G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 1. GYÜTTMENTEK ÉS IRREDENTIZMUS TRIANON UTÁN
uradalom és a község pedig tárgyakkal támogatta a múzeum létrejöttét. 2 7 A második világháború alatt elpusztult a gyűjtemény. Bár az 1930-as évektől már nemigen jöttek nyaralók Gödöllőre, azért akadtak kivételek és neves ember is előfordult közöttük, például Dohnányi Ernő (1877-1960) zeneszerző, karmester. A Nagy Sándorék szomszédságában lévő Belmonte Leo házat dr. Zachár Gyula (1875-1964) jogász, egyetemi tanár vette meg, akinek 5000 kötetes könyvtára volt, minden kultúrnyelven olvasott. Debrecenben volt egyetemi tanár, nyugdíjas korában lakott a Belmonte-házban. 2 8 Az ő lánya, Zachár Ilona (Icy) (1909-1988) lett Dohnányi Ernő zeneszerző harmadik felesége. Dohnányi 1937-ben 60 éves korában ismerte meg Salaczné Zachár Ilonát, aki akkor kétgyermekes, 27 éves elvált asszony volt. Dohnányi éppen válófélben volt második feleségétől, Galafrés Elsa színésznőtől, be is költözött a Gellért Szállóba a Széher úti közös villájukból. Zachár Ilona írónő volt, regényes életrajzot írt Donizettiről, Rossiniről, Kazinczy Ferencről és fordításai is jelentek meg. Dohnányi 1940 tavaszán írt két rövid dalt, melyet Zachár Ilona Életemet Isten adta című versére komponált. A népszerű zeneszerző és előadóművész, a Zeneakadémia főigazgatója gyakran töltötte a nyarat Zachárék gödöllői házában. 1943 őszén interjút készített vele Berente István a helyi lapban. Dohnányi úgy nyilatkozott, hogy a községet és lakóit nem nagyon ismeri, mert itt tartózkodásának legnagyobb részét az Erzsébet park fái alatt töltötte. Szereti az erdőt, a szép parkot, a jó levegőt, a poros és sáros utcákat viszont kevésbé. A zeneszerző elmondta, hogy amikor ideje engedte, elment pihenni Balatonföldvárra és Erdélyben is járt hangversenykörúton, Gödöllőn munkával töltötte az idejét. 2 9 1943 őszén éppen egy zenekari kompozíción dolgozott, feltehetően a Suite en Valse című zenekari darabon, melynek Zachár Ilona volt a múzsája. Ilona javasolta, hogy keringőzenékből komponáljon zenekari muzsikát. Amint azt a helyi lap interjúja is megerősíti, 1942-1943-ban dolgozott a művön, melynek 1943. december 10-én volt a bemutatója a Magyar Királyi Operaházban. ,A szvit Dohnányi egyik legkiválóbb alkotása; az élet könnyed, színes forgatagáról beszél; a humorról, a szépről, mely ismét eljő majd" - írja Vázsonyi Bálint, a zeneszerző életrajzírója. 3 0 Nagy Sándorék jó barátságban voltak a Belmonte-ház lakóival. A második világháború alatt Nagy Sándor veje, Iletzel Géza tüdőbajban megbetegedett a fronton, és ezért kis családjuk Szegedről visszaköltözött Gödöllőre, Nagy Sándoréknál laktak, mert nem találtak megfelelő lakást. Az 1940-es évek elején Nagy Sándor a csornai templom freskóján dolgozott tanítványával, Vandrák Irénkével. Oda írt nekik levelet Nagy Sándor lánya: „leivel és Dohnányival voltam az operaházban, meghallgattam, hogyan dirigált a filharmonikusoknak egy szép Csajkovszky 27 Egyházművészeti Múzeum Gödöllőn. GH 1942. szept. 27.1. 28 Hegedűs László: Könyvtárak Gödöllőn. 1986. Kézirat. GVM A 99.62.1. 29 Ifj. Berente István: Látogatás a magyar muzsika fejedelménél. Beszélgetés Dohnányi Ernővel. GH 1943. okt. 3. 2. 30 Vázsonyi Bálint: Dohnányi Ernő. Bp. 1971. 211
